A Disney-legenda olyat mondott a magyarokról, ami eszünkbe se jutott volna előtte

Idén ünnepli fennállásának 100. évét a Disney. Bár a vállalatot folyamatosan sok támadás éri, hol azért, mert túl bugyutára finomítja az eredeti meséket, hol azért, mert túl erőszakosan érzékenyíti a gyerekeket, hol pedig azért, mert felvásárolja fél Hollywoodot, a stúdióhoz mégis nosztalgikus érzelmek fűznek mindenkit, aki gyerekkorában találkozott a cég munkáival.

Van aki a 90-es évek Disney reneszánszán szívta magába a cég bájos figuráit, van aki a Disney Chaennel előtt ragadt gyerekként, van aki nem látott Disney rajzfilmeket vagy gyereksorozatokat, csak az uzsonnás dobozán virított ott Donald Kacsa vagy Mickey egér. Akárhogy is, de van kötődésünk a céghez.

A jeles alkalom apropóján a Disney számos programmal és tartalommal készül, idén a D23 Expón külön kiállítás foglalkozott a jubileummal, és a stúdióóriás streaming felületére is sok ezzel kapcsolatos anyag került fel, miközben kiemelt médiafigyelem követi a 100. születésnapot, sokkal gyakrabban futhatunk bele a cég PR anyagaiba.

Az Index újságírója videós interjúban szólaltatta meg John Canemakert, aki korábban Oscar-, és Emmy-díjat is nyert a The Moon and the Son: An Imagined Conversation című kisfilmjével. Canemaker az animációs filmek és a Disney mesék szakavatott szakértőjének számít, maga is több animáció elkészülésében segédkezett.

Az idén már a 80. életévét is betöltött szakértő rögtön az interjú elején, magától hozza szóba a magyarokat, kiderül ugyanis, hogy

sokat köszönhet a magyaroknak.

Gyermekkorában nagyon kevés információja volt arról, hogyan készülnek az animációs filmek, de a Disneyland-sorozatot már az 50-es években is megbabonázva nézte. Canemaker alapvetően három könyvből tájékozódott, így készítette el 16 évesen az első animációs filmjét. Walt Disney és Preston Blair könyvei mellett egy harmadikat olvasott még rongyosra, amit magyar ember írt.

Halász János (John Halas) rajzfilmrendező 1912-ben született Budapesten, és nem csak a hazai animáció, hanem az egyetemes rajzfilm gyártásnak is meghatározó alakja volt. Pályáját a Hunnia filmstúdióban kezdte reklámfilmkészítőként, a 30-as években költözött Angliába, itt alapította meg feleségével a világhírű Halas and Batchelor rajzfilm vállalatot. Halász 1954-es George Orwell adaptációja,

az Állatfarm volt az első egész estés animációs film Angliában.

De az ő nevéhez köthető az első sztereó rajzfilm és az első bábfilm is, szakírói munkássága is nagyon jelentős, 12 könyvet írt a témában.

Hogy Canemaker melyiket olvasta ezek közül, az nem derül ki az interjúból, de az igen, hogy mikor New Yorkba költözött a 70-es években, ismét egy magyar származású művész volt rá nagy hatással, Dávid Teréz (Tissa David) fogadta tanítványává.

Az erdélyi származású művésznő volt a világon a második nő, aki egész estés rajzfilmet készített, először Párizsban ért el nagy sikereket, majd az 50-es évek közepén költözött New Yorkba, ahol a UPA Stúdió munkatársa lett.

Úgy tűnik, a magyarok tényleg mindnhol ott vannak, de ki gondolta volna, hogy ebben az interjúban rögtön két legendás animátort is szóba hoz majd a riporteralany. Ha kíváncsi vagy rá, hogy mit mondott Canemaker az élőszereplős Disney feldolgozásokról, vagy az animációs technológia rohamos fejlődéséről, itt tudod elolvasni a teljes interjút.