Nem csak a munkánkra, a lelkünkre is fáj a foga a mesterséges intelligenciának

A mesterséges intelligencia, vagyis MI (angolul, AI, azaz Artificial intelligence) rohamos fejlődése révén nagyon hamar eljutottunk odáig, hogy már szinte alig akad olyan része életünknek, amelyet nem hat át az új technológia. Sokat segít, hiszen a kutatások mellett már a hétköznapi emberek munkáját is képes megkönnyíteni, azonban sokan tartanak attól, hogy idővel katasztrófát időzhet elő a fékevesztett MI. Többen a munkájuk elvesztésétől rettegnek, megint mások konkrétan a Terminátor filmek mintájára a világvégét társítják hozzá az okos algoritmusokhoz. Most olyan hírt kaptunk, ami sokaknál kiverheti a biztosítékot.

Az emberiség történelme során a technológia mindig is befolyásolta a vallási gyakorlatokat, a templomok építészetétől kezdve a szertartások zenei kíséretéig. Most pedig új fejezet nyílik ebben a történetben: egy mesterséges intelligencia vezette az istentiszteletet egy németországi templomban. A bajorországi Fürth városában található Szent Pál templomban több mint 300 ember vett részt egy kísérleti istentiszteleten, amelyet az OpenAI által fejlesztett ChatGPT chatbot celebrált. A 40 perces szertartás során a chatbot által generált szöveget avatárok tolmácsolták a templom oltára feletti televízió képernyőjén.

A szokatlan szertartás a Deutscher Evangelischer Kirchentag (Német Evangélikus Egyházi Kongresszus) keretében zajlott, amelyet kétévente rendeznek meg Németországban, és több tízezer résztvevőt vonz. A szertartás ötlete Jonas Simmerlein teológus és filozófus fejéből pattant ki, aki elmondta, hogy a szertartás körülbelül 98 százalékban a programtól származik.

A szertartás során a chatbot, amelyet kezdetben egy szakállas férfi képével és monoton hangjával személyesítettek meg, a következő szavakkal szólította meg a híveket:

"Kedves barátaim, megtiszteltetés számomra, hogy az első mesterséges intelligenciaként itt állhatok előttetek, és szolhatok hozzátok."

A mise során a számítógép által generált avatárok két férfi és két nő formájában jelentek meg, imádkoztak, énekeltek és prédikáltak olyan témákról, mint a múlt elengedése, a halálfélelem leküzdése és a hit elvesztésének elkerülése.

A szertartásra adott reakciók vegyesek voltak. Néhányan nevettek a számítógép avatárok monoton előadásmódján, mások komolyabban vették az eseményt. Néhány hívő, mint például Heiderose Schmidt, egy 54 éves IT szakember, zavarónak találta az avatár érzelemmentes és gyors, monoton beszédét, megjegyezve, hogy nem volt benne szív és lélek.

Simmerlein elmondta, hogy a szándéka nem az volt, hogy a vallási vezetőket helyettesítse, hanem hogy az MI-t eszközként használja, amely segíthet nekik. Például az MI ötleteket adhat a közelgő prédikációkhoz, vagy felgyorsíthatja a szentbeszédek megírásának folyamatát, így a lelkészek több időt szentelhetnek az egyéni lelki vezetésre.

A jelentések szerint Simmerlein MI által vezetett istentisztelete akkora érdeklődést váltott ki, hogy az emberek már egy órával a kezdés előtt hosszú sorokban álltak a templom előtt. Az esemény azért keltett ekkora figyelmet, mert még mindig újdonságnak számít a mesterséges intelligencia alkalmazása a hagyományosan ember által vezérelt helyzetekben, még úgy is, hogy az útmutatást továbbra is tőlünk kapja.

Ha a jövőben a lelkészek egyre inkább próbálnak majd az MI segítségére támaszkodni a prédikációk írásához, annak nem várt hatásai is lehetnek. A mindennapi életben is láthatjuk, hogy néha milyen furcsa válaszokat ad egy-egy egyszerű kérdésre, a szent tanítások félreértelmezése révén pedig könnyen elszabadíthatja a hívek haragját, vagy éppen új híveket szerezve egyházszakadást idézhet elő.