Kis magyar város lett hirtelen Európa egyik központja, igazán érdekes történelmi adalék, hogy a Habsburgok ide menekültek Napóleon elől

Valószínűleg nagyon kevesen tudják, hogy bizony a napóleoni háborúk idején Magyarországon is volt egy nagyon híres csata, amely a győri csata néven vonult be a történelembe, 1809-ben az országunk területén csapott össze a francia uralkodó kipórbált serege a magyar nemesi felkelőkkel. És bár a csatáról az irodalmi emlékek nyomán nagyon lesújtó volt az ítélet, több történész is arra a véleméynre jutott, hogy a nemesi hadak jól helytálltak Európa legütőképesebb hadsereg ellen, amely már évek óta együtt volt, így óriási tapasztalatot szerzett a harcmezőkön.

Ez volt a napóleoni háborúk idején az egyetlen csata, amely az akkori Magyar Királyság területén zajlott, illetve ez a csata azért is fontos, hiszen ez volt az utolsó olyan csata, amelyben a magyar nemesi felkelés hadai vettek részt. A csata amúgy 1809. június 14-én zajlott. A csata közvetlen előzménye az volt, hogy 1809 májusában Napóleon elfoglalta a Habsburgok birodalmi központját, Bécset is, így a császár és magyar király menekülni kényszerült. Napóleon amúgy korábban egy kiáltványban fordult a magyar nemesség felé, amelyben függetlenséget ígért nekik, ám a nemesség ezt elutasította a lengyelek példájából is tanulva.

Kettévágtak egy magyar várost a határon, hihetetlen, de ma két ugyanolyan nevű település is létezik egymás mellett Trianon után

Olvass tovább...

Komáromba menekült, így egy rövid időre ez a kis város lett a birodalom központja, így pedig Európa egyik központja az egyik legtekintélyesebb királyi család menekülése révén. I. Ferenc magyar király amúgy 1792-ben a Német-római Birodalom császára is lett, így ő volt a világ egyik legtekintélyesebb uralkodója. Később pedig itt épült ki a birodalom és így Európa egyik legnagyobb erődrendszere is, ma is az erődök városának hívják Komáromot.

A komáromi erődrendszer fejlesztése amúgy már korábban is megindult, a Római korban határváros volt Brigetio, majd a török hódoltság alatt is határváros lett, így az erőd már Bécset is védte. Később pedig az 1848/49-es szabadságharcban is fontos szerepet játszott a komáromi erőd, amelyet nem tudtak bevenni a császári csapatok.