Több száz éves titokról rántják le a leplet a magyarok számára, ez lehetetett a legelső magyar szó? Feltehetőleg nem, de mégis nagyon ősi

A magyar nyelv eredetével kapcsolatban még ma is viták zajlanak, és ezek már jórészt nem a tudományos berkekben, a szakértők között, hanem bizony évszázadok óta sokan onnan kívül is beleszólnak. Sokan például azzal az egyszerű érvvel vitatják azt, hogy a magyar nem is finnugor eredetű, hogy bizony nagyon kevés olyan szavunk van, amelyek tényleg, bizonyíthatóan finnugor eredetűek. A szókincs azonban nagyon is becsapós lehet, és ennek ellenére rengeteg bizonyíték található arra, hogy a magyar nyelv tényleg uráli eredetű.

És hogy melyek lehetnek a legősibb szavaink, melyik lehet a legelső magyar szó?

Erre nincsenek pontos forrásaink, de nagyon régi magyar nyelvemlékek igenis léteznek, amelyek beszédesek nyelvünk korai állapotáról (és persze korai szavainkról is), és úgy tűnik, hogy lehet még ennél is régebbi emléket találni. Az első ismert magyar nyelvű vers az Ómagyar Mária-siralom, amely a a 13. században keletkezet, a Halotti beszéd pedig a legkorábbi, latin betűs, teljesen magyar nyelvű szövegemlékünk.

Itt meghallgathatod, hogy hangozhatott a magyar a 13. században:

Ám úgy tűnik, hogy még ennél is lehet régebbi magyar szövegemlékünk, amely a 7. századra datálható, egy avar tűtartóról lehet szó, amelyen rovásjelek olvashatók, és pontosan az lehet ráírva, hogy Baszjad Izüt. A jelentése pedig az lehet, hogy Tű, győzd le Üngürt. És ez egy démonűző szöveg lehet. Minderről a felfedezésről pedig korábban még a Blikk számolt be a Magyarságkutató Intézet előadása alapján.

Amúgy az interneten számtalan fórumon lehet olvasni olyan felvetéseket, hogy melyek lehettek az első magyar szavak, sok forrásban pedig elsősorban a halom és a föld szavakat emlegetik, mint nagyon ősi magyar szavak.