Epikus látványorgia: az év látványfilmje lett az Avatar folytatása, erre megérte 13 évet várni

2009-ben a zseniális James Cameron szinte minden rekordot megdöntött az Avatar című filmmel, amiben megismerhettük a csodálatos Pandorát, a rajta élő Na'vikat, és az ott bányászó kapzsi embereket, akik nem tisztelik a természetet és a helyi kultúrát. A Magyarországon is hatalmas sikert aratott alkotás egy elképesztő világot tárt elénk, és elmesélte egy katona, Jake Sully történetét, aki egy mesterséges Na'vi testben elkezdi tanulmányozni az őslakosokat, beleszeret az egyikbe, majd elhatározza, hogy a saját faja ellen fordul, és megmenti Pandorát – végül a Na'vik hőse lesz, és a lelke átszáll a műtestbe, hogy örökre Na'vi maradhasson.

13 évet kellett várnunk, de végre megérkezett az Avatar folytatása, amiben hősünknek már családja van, a gonosz emberek pedig visszatértek Pandorára, hogy ott folytassák, ahol abbahagyták. Jake Sully persze nem hagyja ezt, de amikor a gyermekei is veszélybe kerülnek, akkor muszáj meghoznia egy nehéz döntést: elhagyják az otthonukat, és az egyik víz mellett élő törzsnél lelnek menedékre – de persze ez nem jelenti azt, hogy megnyugodhatnak.

James Cameron pontosan tudta, hogy ilyen sok idő elteltével nem elég egy sima, átlagos hollywoodi folytatást csinálnia, így tett róla, hogy az Avatar: A víz útja legalább annyira hatásos, epikus és látványos legyen, mint az első rész – sőt, rengeteg szempontból még sikerült is túlszárnyalnia azt, így már most leszögezzük: megnyugodhatnak a rajongók, a rendező most sem okozott csalódást.

_{Kép: Profimedia}

A film középpontjában a család van, az apa-fiú kapcsolat, illetve a nagy kérdés, hogy vajon hol is van a helyünk a világban. Az új karakterek szerencsére érdekesek, és tudunk is kötődni hozzájuk, így James Cameronnak ismét sikerült a lehetetlen, és elérte, hogy úgy izguljunk pár animált figuráért, hogy még a könnyünk is kicsorduljon, ha esetleg valami rossz történik velük – vagyis helyenként valóban elég megható tud lenni az Avatar folytatása.

Pandora már az első alkalommal is megbabonázta a világot, ez pedig ismét így van, ugyanis az új, vizes környezet megismerése egyszerűen káprázatos, mi is úgy érezzük, hogy a főszereplőkkel együtt felfedezzük az óceánokat, és a bennük élő, különleges lényeket – gyakorlatilag újra beköltözik a szívünkbe a gyermeki rácsodálkozás öröme, és már emiatt is érdemes megnézni ezt a filmet.

James Cameron persze azt is tudta, hogy nem elég, ha csak az új környezettel, illetve karakterekkel varázsol el minket, hiszen technikailag is makulátlan lett az Avatar: A víz útja, aminek minden egyes képkockája akár képeslap is lehetne, annyira gyönyörű. Ráadásul a történet is sokat fejlődött az első részhez képest, így több az izgalom, jobb a dráma, és a film végi csata is jóval feszültebb, epikusabb – vagyis az Avatar folytatása több, igényesebb, és nemes egyszerűséggel jobb, mint az elődje.

_{Kép: Profimedia}

Persze azért hibái is vannak a filmnek, de ezek szerencsére nem rontanak a fantasztikus élményen. Az első rész zeneszerzője, James Horner sajnos 2015-ben elhunyt, Simon Franglen pedig akármennyire is próbálkozott, nem tudott felnőni hozzá, és ezt érezni is lehet helyenként – illetve még azt lehetne felróni, hogy talán egy kicsit túlságosan nyitva maradt pár dolog a végére, ezzel is jelezve, hogy lesz majd egy harmadik rész is.

Az Avatar: A víz útja az év látványfilmje, egy igazi élmény, amit semmiképp sem szabad kihagyni. Epikus, izgalmas, megható és különleges, egy olyan folytatás, ami képes túlszárnyalni az elődjét, és még létjogosultsága is van. Pandora megmutatta az új, minden eddiginél csodálatosabb arcát, amit mindenkinek látnia kell – még az apró hibák ellenére is.

Egészen hihetetlen, hogy ebben a filmben ugyanúgy megvan az újdonság varázsa, mint a 2009-es első részben, szóval tényleg kihagyhatatlan lett James Cameron munkája, ami méltó módon koronázza meg ezt az évet, és minden bizonnyal újra Avatar-lázba fogja borítani az egész bolygót – és természetesen máris várjuk a harmadik részt, ami valószínűleg még ennél is jobb lesz.