Hátborzongató magyar hiedelmek: fontosabb szerepe van mindenszentekkor a gyertyagyújtásnak, mint hinnéd

A mindenszentek, illetve mindenszentek napja egy keresztény ünnep, az üdvözült lelkek emléknapja, amit november 1-én szoktak ünnepelni. Ilyenkor (illetve egy nappal később, halottak napján) az emberek kimennek az elhunyt szeretteik sírjához, rendbeteszik a nyughelyet, majd virágokat, illetve meggyújtott gyertyát helyeznek el rajta – a gyertya fénye az örök világosságot jelzi, de a hiedelmek szerint különleges funkciója is van.

Árpád-kori Halloween: az első töklámpásokat közel 1000 éve faragták Magyarországon, és azóta is sokat emlegetjük őket

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Természetesen Magyarországon is rengeteg szokás fűződik a mindenszentek napjához, és van közöttük pár, ami egészen hátborzongató lehet egyeseknek. Sokan úgy tartják, hogy ezen az éjszakán a halottak miséznek a templomban, és amikor megszólal a harang, elindulnak a szeretteik otthonához – ezért sokan egy plusz terítéket hagynak az asztalon, amin kenyér, só, illetve víz is van.

Van, aki szerint azért kell a sírokon égő gyertyát/mécsest hagyni, hogy a szellemek visszataláljanak a nyughelyükre, és ne nyugtalanítsák az élőket. De olyan is akad, aki szentül hiszi, hogy az elhunyt szeretteink melegedésére szolgál az apró láng, és ilyenkor még finom ételeket is hagynak a sírnál, hogy ezzel kedveskedjenek nekik.

Talán a legfélelmetesebb népi szokás az, hogy aki nem tud kimenni a temetőbe mindenszentekkor, az otthon gyújt gyertyát az elhunyt szeretteiért, és állítólag akinél hamarabb kialszik a láng, az hal meg előbb a családban.

Persze a mindenszentek napja leginkább arról szól, hogy megemlékezzünk a halottainkról, szóval nem a félelem, hanem a szeretet van középpontban még azoknál a nem hívő embereknél is, akik átvették valamelyik szokást.

Döbbenet: van egy falu 1000 kilométerre Magyarországtól, ahol mindenki magyarul beszél

Olvass tovább...

Olvass tovább...