Black Adam: Dwayne Johnson szuperhősnek született, és elhozott nekünk egy igazi popcorn mozit – kritika

Dwayne Johnson a közönségfilmek embere, aki ráadásul Hollywood egyik legizmosabb színésze is, így nem meglepő, hogy szuperhősnek állt. Az már viszont jóval érdekesebb, hogy miért kellett ennyi ideig várnunk erre: annyira beleszeretett Black Adam karakterébe, hogy eltökélte, csak ő lehet az, aki megtestesíti a DC képregényfiguráját, most pedig végre learathatja a 8 éve tartó türelme és kitartása gyümölcsét, hiszen megérkezett a film.

A Black Adam egy 5000 év után feltámasztott „hősről” szól, aki nem igazán találja a helyét a világunkban, ráadásul más is az értékrendje, hiszen ő bűntudat nélkül meg is öli a gonoszokat – éppen ezért tartja őt olyan veszélyesnek Az Igazság Társasága, aminek a tagjai elhatározzák, hogy kiiktatják őt, mielőtt ártatlan áldozatai is lesznek a fékezhetetlen tombolásának.

A Jaume Collet-Serra által rendezett film fő motívuma az, hogy vajon úgy is lehet-e valaki hős, ha közben gyilkol, de ezt az érdekes, elgondolkodtató témát szinte rögtön megfojtják a számítógépes effektusok és a pusztításokkal teli csatajelenetek – bár ez nem feltétlenül probléma, főleg, ha egy „tipikus” Dwayne Johnson alkotásról van szó, aminek az a lényege, hogy mi jól szórakozzunk, és közben tömjük a szánkba a popcornt.

_{Kép: Profimedia}

Dwayne Johnson egyenesen lubickol Black Adam szerepében. Fizikailag egyszerűen tökéletes választás volt, a humora, jelenléte és karizmatikussága pedig csak jobbá tette ezt a filmet. Érezni lehet, hogy szívvel-lélekkel harcolt azért, hogy ez az alkotás megszülessen, és vászonra vigye ezt a se nem fekete, se nem fehér figurát, aki mögött komplex értékrend áll – kár, hogy ez tényleg csak maximum lábjegyzet.

A Black Adam legerősebb jelenetei azok, amikben Dwayne Johnson tombol, pusztít és keményen elbánik a rosszfiúkkal. Szerencsére az alkotás zöme ilyen részekből áll, így könnyedén meg lehet bocsátani a gyenge érzelmi szálakat, a kidolgozatlan karaktereket és a faék egyszerűségű történetet – nem mintha egy olyan szuperhősös filmet várt volna a világ a színésztől, amin kicsit is gondolkodni kell.

Ettől függetlenül a Black Adam pontosan tudja, hogy lényegében az egyszerű szórakoztatásnál több dolga nincs, ezt pedig tökéletesen hozza: az akciójelenetek látványosak, izgalmasak és remekül vannak megvalósítva; a humor remek, tényleg lehet nevetni a poénokon; Black Adam pedig tökös, és jó nézni őt a vásznon – és voltaképpen ez is volt a cél, szóval eredményes munkát végeztek a készítők.

_{Kép: Profimedia}

Az Igazság Társasága határozottan kiemelkedett a filmből, pontosabban azon belül is a Pierce Brosnan által alakított Doktor Sors karaktere, aki simán kaphatott volna egy külön filmet is, ugyanis az ő története és képességei jóval érdekesebbek, mint bármi más ebben az alkotásban – de persze így is a Dwayne Johnson-féle Black Adam vitte a prímet.

A Black Adam egy remek látványfilm, ami szórakoztató, izgalmas és látványos, de ennél többet nem tud felmutatni. Nem emelkedik ki, nem különleges, viszont annál kellemesebb, és ez leginkább Dwayne Johnsonnak köszönhető, aki tökéletes munkát végzett – szóval ez egy igazi popcorn mozi a javából.

Persze, hogy vannak hibái az alkotásnak, hiszen például a többi szuperhősös filmmel egyetemben itt is egy lelketlen effektharcba fullad a nagy finálé, de még az ilyenek felett is könnyű szemet hunyni, ha összességében ilyen jó élményt nyújt a Black Adam, hiszen végső soron az az ilyen filmek feladata, hogy nagyjából 2 órán keresztül kikapcsolják az agyunkat – ez pedig hibátlanul teljesül, szóval mindenkinek ajánlott a Black Adam, aki szeretne egy kis gondolkodásmentes szórakozást.

A Black Adam már elérhető a magyar mozikban, és mindenképp érdemes megvárni a plusz jelenetet, hiszen attól valószínűleg mindenki dobni fog majd egy hátast.