Bud Spencer csodagyerek volt, lenyűgözően csodás dolog derült ki a színészről

Bud Spencerről és Terence Hillről általában a közös filmjeik kapcsán esik a legtöbb szó a médiában, főleg akkor, amikor egy-egy alkotásukat újra és újra bemutatják. Ám az elmúlt időszakban elsősorban az új Különben dühbe jövünk című film tematizálta a Bud Spencer és Terence Hill-rajongók életét, amely egyfajta folytatása szeretett volna lenni a nagy páros ikonikus filmjének, amely nagyon sok toplistán a legelőkelőbb helyen található, ha Terence Hill és Bud Spencer filmjeit rangsoroljuk.

De nagyon érdekes (és most friss) információkhoz juthatunk akkor is, ha éppen még abban az időszakban merülünk el, amikor még nem volt Bud Spencer, sem Terence Hill, amikor még csak Carlo Pedersoli volt, és Mario Girotti, még nem ismerte őket a fél világ, csupán a szúkebb környezetük. Carlo Pedersoli például már az iskoláiban is komoly hírnévre tett szert tanárai körében. Igazi csodagyerek volt, aki már ötévesen iskolába járt, a középiskolát is hamarabb kezdte el, majd 16 évesen már egyetemista volt.

Sőt, később jogi doktorátust is szerzett.

Király Levente nemrégiben megjelent könyvében, a Legendás pofonosztók című alkotásban, amelyben pályatársak beszélnek elképesztően jó sztorikat a két nagy színészről, olvashatunk egy történetet, amely Bud-dal kiskorában esett meg, és megmutatja azt, hogy mennyire zseniális memóriája volt. A második világháború alatt 9 hónapot Verona megye egy kis hegyi falucskájában töltött a családjával, ahová a bombázások elől menekültek. Antonio Menegazzi, Lessinia (Verona megyei település) jól ismert alakja, a gnocchi sbatui králya, a legegészségesebb és legtermészetesebb helyi konyha szakértője pedig a könyvben vissza is emlékezik Bud-ra és erre az időszakra.

Az elbeszélés szerint Bud nagyon jó tanuló volt, aki kitűnt társai közül, de eközben mindig azon járt az agya, hogy vasgyúró csibészként kerekedjen fölé társainak. Sőt, azt is megtudhatjuk a könyvből, hogy annyira jó memóriája volt Pedersolinak, hogy fejből fel tudta mondani ógörögül Xenophón Anabasziszát. A legtöbb tanárt lenyűgözte, ám a filozófiatanár rossz szemmel nézte azt, hogy egy Pedersolihoz hasonló izompacsirta ennyire kitűnt tudásban a társai közül.

A tanár így ezt mondogatta Carlo Pedersolinak: 

"Pedersoli, egy hatalmas szakadék van közted és köztem"