Fény derült rá, hogy ki írta a Rómeó és Júliát, íráselemzés fedte fel az igazságot

William Shakespeare a 16-17. század fordulójának egyik legnagyobb hatású drámaírója és színházcsinálója volt, akinek műveit máig szívesen játsszák és elemzik. Az 52 évesen elhunyt angol férfiú jómódú családból származott, így kiváló nevelésben részesült, mégis állandóan megkérdőjelezik, hogy ő volt-e a remekművei valódi szerzője.

Tény, hogy a kor szokásának megfelelően gyakran dolgozott közösen másokkal, a Macbeth ma ismert változata például a szintén drámaíró Thomas Middleton 1615-ös átdolgozásának eredménye lehet.

Az íráselemzés technikáját alkalmazva egy kutató nemrég arra mutatott rá, hogy Shakespeare drámáinak akár a harmadát más (vagy más is) írhatta. Gabriel Egan professzor szerint az sem volt ritka, hogy más kezdte el a műveket, amelyeket aztán a híressé vált szerző fejezett be.

Az analízise szerint például a VI. Henrik kezdő jeleneteit az a Christopher Marlowe készíthette, akinek gyakran felmerül a neve, amikor arról találgatnak, hogy létezett-e egyáltalán Shakespeare, vagy valaki csak ezt az álnevet használta a munkája során.

Marlowe mellett Francis Bacon, illetve Edward de Vere, Oxford 17. grófja az esélyesek még a „valódi Shakespeare” titulusra, de még I. Erzsébet királynő neve is fel szokott merülni, bár az erősen kérdéses, hogy az uralkodói teendői mellett juthatott-e volna ideje az írásra.

Gabriel Egan számításai szerint 43 mű tulajdonítható egyértelműen Shakespeare-nek, míg 14 esetben komolyan felmerül a társszerzőség gyanúja. Ez viszont sokkal jobb arány, mint korábban sejtették, vagyis nem az a bárgyú és műveletlen szerző lehetett, amilyennek néhányan sugallni próbálják, és aki más tollaival próbált meg ékeskedni.

Biztosan sokan remegnek most amiatt, hogy a talán leghíresebb drámájával, a Rómeó és Júliával vajon mi a helyzet. Nos, a professzor szerint ezt egyértelműen Shakespeare szerezte, mégpedig nagy valószínűséggel teljesen egyedül.