Magyarország miatt harangoznak délben a világ egy óriási részében? Ezen meg fogsz lepődni

II. Mehmed szultán 1456-ban gigantikus sereggel indult Európa meghódítására, az út a Magyar Királyságon keresztül vezetett, az egyik legfontosabb hadszíntér pedig Nándorfehérvár lett, az itteni magyar végvár kulcsszerepet kapott ugyanis a harcokban. A szultán a legendák szerint nagyon gyors hadjáratra számított, a vacsoráját már Bécsben szerette volna elkölteni.

Nándorfehérvárat 200 hajóval zárták körül, ám nem foglalták el a Duna és a Száva, várral szemben lévő partjait, ezt pedig Hunyadi János kihasználta, hogy felmentő sereget juttasson a szorongatott várba.

III. Callixtus pápa közben egy nemzetközi együttműködés érdekében munkálkodott, ám a kereszteény koalíciót nem sikerült összefognia, épp ezért elrendelte, hogy délután 3 és 6 óra között félóránként háromszor kondítsák meg a harangokat, a hívek pedig imádkozzák le az Úrangyala nevű imádságfűzért a várvédőkért.

Majd július 22-én szinte csodával felérő győzelmet arattak a keresztény hadak Nándorfehérvár alatt, amikor Kapisztrán János magyar és szerb népfelkelőkkel a török táborra vetette magát, miközben a várvédők is kitörtek az erősségből.

Az elképesztő győzelem híre futótűzként terjed a keresztény világban, a harangok zúgása immár a dícsőséget hirdette, illetve a hálaadást.

A harangok zúgása ennek az eseménynek köszönhetően lett egy olyan szombólum, amely összekötötte a keresztény világot. Korábban amúgy az 1414-1418-as zsinaton határoztak a péntek déli harangszóról, amely Jézus urunk szenvedéseire emlékeztette a hívőket.

A két rendelkezést végül 1500-ban kötötték össze, amikor a keresztény világ egyre erőteljesebb oszmán fenyegetés alatt állt. VI. Sándor pápa elrendelte, hogy minden nap délben szólaljanak meg a harangok, amelyek a kereszténység védelmére emlékeztették a híveket,

és persze a nándorfehérvári nagy diadalra is.

És hogy mégis hogy zajlott le a csata?

(Forrás: 24.hu, Index)