A múlt század celebjei: ha Ady Endre Tinderezett volna – avagy egy „kíváncsi” olvasó
Olvass tovább...
1825. február 18-án, azaz épp 196 évvel ezelőtt született Jókai Mór, a magyar irodalom egyik legolvasottabb, és legtermékenyebb írója, aki kétségkívül mind a mai napig litreratúránk egyik legnagyobb klasszikusának számít. A hatalmas életművet maga után hagyó íróról egy humoros kis anekdotával emlékezünk meg.
Jókai élete vége felé hatalmas tiszteletnek örvendett, nemcsak szakmai berkeken belül, hanem az egész ország lakossága körében. Olvasói, tisztelői valósággal elhalmozták őt ajándékokkal, élete alkonyán úgyszólván az ország minden írni-olvasni tudó embere ismerte. Jókai persze élvezte a népszerűséget, rajongói felé mosolygott, meglengette kalapját, kedvesen integetett a kezével, néha meg is állt, és barátságosan parolázott.
Olvass tovább...
Egy ideje köszönőviszonyban állt egy jókiállású, zömök polgáremberrel, akivel rendszeresen kezet fogott az utcán, ha találkoztak. Egy alkalommal kissé hosszabban rázogatta a kezét, így valamit már mondania is kellett:
– Hogy is hívják uraságodat? – kérdezte az író, mintha hirtelen elfelejtette volna a nevét.
– Szabó Mihály vagyok, mondta az ismeretlen ismerős. – Odaát lakom, abban a nagy, sárga házban. Azért is találkozunk olyan gyakran. Mert uraságod meg, látom, itt szemben lakik...
Jókai bólogatott:
– Ejnye, ejnye, öreg ember vén feje... Persze, hogy Szabó Mihály... Hogy is kérdezhettem ilyet...
Már búcsúra nyújtotta a kezét, mikor Szabó Mihály megtorpant.
– Ha meg nem sértem uraságodat – mondta húzódozva –, tessék már megmondani: hát az urat hogy hívják?