The Mandalorian: még mindig a Star Wars utolsó reménye – 2. évad-kritika

Miután a legutóbbi Star Wars-trilógia teljesen elvette a rajongók hitét és kedvét, jött a The Mandalorian és megmutatta, hogy mennyire érdekes, izgalmas, szerethető és különleges tud lenni George Lucas világa. Jon Favreau (Vasember) sorozata tökéletesen adagolja a nosztalgiát és a friss elemeket, miközben hihetetlen módon azt is eléri, hogy egy arckifejezésektől mentes, csupán testbeszéddel dolgozó, maszkos karaktert is a szívünkbe zárjunk Mando (Pedro Pascal) személyében.

Kijelenthetjük, hogy jelenleg leginkább a The Mandalorian az, ami megmenti a Star Warst, hiszen minden megvan benne, amire a közönség vágyik: látványos akció, humor, világbővítés, kapcsolatok az eredeti szériával, különleges lények – meg persze Baby Yoda, aki rögtön meghódította az embereket.

Már az előző évad is megmutatta, hogy egy igazán profi, rendkívül hangulatos alkotásról van szó, amiben mindig vannak meglepetések és kikacsintások, bár minden eltörpül Baby Yoda, vagyis valódi nevén Grogu cukisága mellett még úgy is, hogy idén elég sokaknál kicsapta a biztosítékot egy baklövéssel.

A folytatásban Mando legfőbb célja, hogy eljuttassa Grogut egy Jedihez, aki majd kitanítja őt, hiszen kezdetleges, de hatalmas erővel rendelkezik. Hősünk pontosan tudja, hogy a picivel közös kalandjaik hamarosan véget érnek, de hiába kötődik hozzá annyira, mégis segíteni akar neki, hogy jobb élete legyen és egyszer meg tudja védeni magát.

Viszont a készítők pontosan ugyanazt a hibát követik el, mint tavaly: az évad első fele ismét egy hatalmas időhúzás, aminek az a formulája, hogy Mando a válaszokat kutatva elmegy valahova, de ott csak segítségért cserébe kapja meg azokat, és miután megvolt az éppen aktuális összecsapás, megint tovább küldik őt – és így tovább.

Tény, nagyon élvezetesek ezek a kis kiruccanások, hiszen van többek között horrorisztikus „pókos” üldözés, megismerkedhetünk a legendás Ahsoka Tanoval, egy ikonikus Star Wars-karakter, Boba Fett is visszatér, illetve kivételesen a Birodalom is új megközelítést kap, hiszen komoly téma, hogy a rohamosztagosok is úgy hisznek a saját igazukban, mint a lázadók, így nehéz valakit csak úgy besorolni a „rossz” kategóriába.

Kép: Mando és Grogu / via deseret.com

Szerencsére az utolsó pár részre megint összeszedik magukat a készítők és elérkezik a várva várt, alaposan felépített finálé, ami számtalan meglepetést tartogat. Végképp összekapcsolódunk a klasszikus Star Wars-trilógiával is, miközben összeérnek a szálak és megkapjuk azt a katarzist, amire mindig is vágytunk.

A The Mandalorian a második évaddal nem mutatott hatalmas fejlődést, de mivel alapból is egy nagyon jó szériáról van szó, így ez nem is akkora gond. Érzelmileg talán érettebb lett, a történet is picit kidolgozottabb, a megvalósítás pedig szokás szerint nagyjából hibátlan, így nem csalódnak a nézők, a fanatikus rajongók pedig egyenesen imádni fogják, mert érezni rajta, hogy odafigyeléssel és tisztelettel készült.

Még nem lehet tudni, hogy pontosan miről is fog szólni a már berendelt harmadik évad, de az biztos, hogy mindenképp nézni fogjuk, mert ez az egyetlen alkotás, ami vissza tudja adni azt az érzést, ami miatt beleszerettünk a Star Wars világába, így mindenkinek erősen ajánlott.