Hátborzongató horror, vagy romantikus rémtörténet? – A Bly-udvarház szelleme-kritika

2018-ban Mike Flanagan (Álom doktor) megcsinálta A Hill-ház szelleme című szériát, ami hatalmas sikert aratott. Tartalmazott pár igazán rémisztő jelenetet, és képes volt elérni, hogy rendesen megszeressük a karaktereket, így határozottan izgultunk értük, ami egyenesen üdítő volt, hiszen ez sajnos nem igazán nevezhető manapság a műfaj sajátosságának. Tökéletes kombinációja volt a horrornak és a családi drámának, ezért sokan várták, hogy milyen lesz a rendező következő dobása, ami most végre bemutatásra került a Netflixen.

A Henry James munkáján alapuló A Bly-udvarház szelleme nem nevezhető A Hill-ház szelleme konkrét folytatásának, hiszen teljesen más történetet mesél el, de a hangulat, megvalósítás és a zene is megegyezik, ráadásul ugyanazok készítették, és még a színészek között is sok ismerős arcot láthatunk.

Ezek alapján pedig joggal várták el a rajongók, hogy ismét egy maradandó, zseniális alkotást kapunk, ami a lelkünkig hatol, és nem olcsó jumpscare-ekkel operál, hanem megalapozott, érzelmekkel teli terrort vonultat fel. Egy bizonyos szempontból nem csalódunk, de végül mégsem sikerült megismételni a csodát.

Kép: Victoria Pedretti A Bly-udvarház szelleme című sorozatban / via denofgeek.com

Az antológia aktuális fejezetében egy Dani nevű au pair (Victoria Pedretti) életét ismerhetjük meg, aki egy szörnyű tragédia után külföldre utazik, és a Bly-udvarházban vállal munkát egy hatalmas birtokon. Két fiatal, árva gyerekkel kell foglalkoznia, de kiderül, hogy szörnyű titkok lapulnak a házban, amik miatt szinte mindenkinek veszélybe kerül az élete.

Megint sikerült egy elég hátborzongató mesét találniuk, de sajnos most nem tudták egyensúlyban tartani a horrort és a lelkizést, ezért egyáltalán nem félelmetes a végeredmény, viszont cserébe sokkal mélyebb, fájdalmasabb – mintha egy romantikus sorozat lenne, csak kísértetekkel tarkítva.

Ez pedig egyszerre erősség és gyengeség, hiszen könnyedén be tudnak rántani minket, ami mindenképp sikernek számít, de ettől függetlenül nem szabadott volna elfelejteniük, hogy a nézők egy kis rettegésre is vágynak. Az a kettő-három ijesztés pedig elég kevés ahhoz, hogy teljesen elégedetten távozzunk, hiszen előzőleg jó magasra tették maguknak a mércét.

Kép: Amelie Bea Smith A Bly-udvarház szelleme című sorozatban / via tvguide.com

Mindössze kilenc epizódot kapunk, de ebből az egyik teljes mértékben felesleges és unalmas, így gyakorlatilag meg sem éreztük volna a hiányát, ráadásul meg is akasztja a cselekményt, és elveszi a jól felépített misztikumot. A csavarokat is viszonylag hamar kitaláljuk, mert túl sok nyomot hagynak nekünk az alkotók, de legalább megmaradt a közönségnek A Hill-ház szelleme közkedvelt játéka, így ismét vadászhatjuk a háttérben megbúvó kísérteteket.

A hangulat, illetve a megvalósítás példaértékű, hiszen a profizmusnak köszönhetően mi is hamar azt érezzük, hogy ott élünk a karakterekkel abban a szörnyű, rejtélyes házban, és velük együtt próbálunk válaszokat találni az élet, és persze a halál nagy kérdéseire.

A főszereplő viszont sajnos nincs a helyzet magaslatán, hiszen akármennyire is szerethető Victoria Pedretti, egyszerűen kevés volt ahhoz, hogy elvigye a hátán a szériát. Hiába próbálkozik, egyszerűen nem elég jó a teljesítménye, de a színészek többsége azért kompenzálja őt, szóval emiatt nem kell aggódni.

Kép: T'Nia Miller A Bly-udvarház szelleme című sorozatban / via aitnews24.com

Igaz, hogy vannak hibái A Bly-udvarház szellemének, de azok ellenére is különleges széria, ami pontosan tudja, hogy mi akar lenni, és tudatosan vetkőzi le a horror jól ismert kliséit annak érdekében, hogy valódi érzelmeket csikarjon ki belőlünk. Csupán az a probléma, hogy az emberek nehezen tudják leküzdeni az elvárásaikat, mivel szinte mindenki félelmetesebb végeredményre vágyott.

Akármennyire is csalódás A Hill-ház szelleméhez képest, még így is remek élményt nyújt ez a sorozat, emiatt pedig nem nehéz megbocsátani neki a már-már túlzott drámázást, hiszen annyira szívbemarkoló mesét láthatunk, hogy egy ideig biztosan velünk fog maradni.

Mindenképp érdemes adni neki egy esélyt, mert meghálálja, ha nyitottan állunk hozzá, és a szellemek helyett inkább a kapcsolatokra koncentrálunk. Ez igazából nem is egy kísértethistória, hanem inkább gótikus szerelmes történetnek lehetne nevezni, szóval jobban tesszük, ha a megtekintés előtt főleg így gondolunk rá, és akkor biztos, hogy igazán maradandó lesz, mivel Mike Flanagan megint bebizonyította, hogy korunk egyik legtehetségesebb rendezője.

A Bly-udvarház szelleme már elérhető a Netflixen, itt lehet megnézni az előzetesét: