Így is kinézhetett volna Darth Vader és Obi-Wan Kenobi párbaja

A rajongókat továbbra is megosztja a Csillagok Háborúja előzménytrilógiája, de abban mindenki egyet szokott érteni, hogy A Sith-ek bosszúja ezek közül a legjobban sikerült alkotás. Azért is imádják, mert Palpatine az összes film közül itt kapja a legnagyobb szerepet, amikor megmutatja Anakinnek az Erő sötét oldalát, így pedig megszületik a filmtörténelem legikonikusabb gonosztevője, vagyis Darth Vader.

Obi-Wan Kenobit ugyebár Ewan McGregor játssza az előzménytrilógiában, aki anno megosztotta a fanokkal, hogy melyik a kedvenc fénykardozós jelenete. A színésznek arra esett a választása, amikor Obi-Wan és Qui-Gon Jinn Darth Maullal szállnak szembe az első epizódban. McGregor elmesélte, hogy iszonyatosan beleélték magukat a jelenetbe a forgatás során, így a felvételeket nem felgyorsítani kellett az utómunkálatok során, hanem lelassítani.

„Ez a legjobb kardpárbaj a Star Wars-filmek történetében”

– fogalmazott a színész. Lehet vele vitatkozni, de azokban a filmekben, amikben ő szerepelt, valóban ez a legjobb.

McGregor így csak a második helyre szavazta meg azt, amikor a tanítványával, Anakin Skywalkerrel esnek egymásnak A Sith-ek bosszúja végén. Azzal sokan egyetértettek, hogy az ugrabugrát egy kicsit túltolta George Lucas, szóval a jelenet látványban elég giccsesre sikeredett. Ezzel azt sikerült elérnie, hogy a drámai hatás visszaszorult, pedig annak kellett volna a fő elemnek lennie.

A rajongók persze már ebbe is belepiszkáltak, és úgy alkották újra a párbajt, hogy Anakin piros fénykarddal harcol, mert szerintük így sokkal hatásosabb lett volna az egész.

Sok idő telik el, mikor Obi-Wan és a volt tanítványa újra összecsap. Persze csak a Star Wars-univerzumban, mivel a nézők ezt a fénykardpárbajt láthatták először az 1977-es Egy új reményben. A fanoknak ez a jelenet szent és sérthetetlen, azonban ha a mai generáció veti bele magát, akkor olyan lehet nekik, mintha két nyugdíjas fakanállal bohóckodna a konyhában.

A rajongók persze tudják, hogy mai szemmel nézve nincs benne túl sok energia, de hát olyan filmtörténelmi pillanat ez, ami száz év múlva is ott lesz a legnagyobbak között.

Persze ennek is van már friss verziója, így az egész összecsapást megalkották úgy, hogy hű legyen a mai technikához, és tempóhoz. A klasszikus az igazi, de azt senki se fogja vitatni, hogy több, mint zseniálisra sikeredett.