promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Csernobil: ezért túlzás az HBO sikersorozata

Csernobil: ezért túlzás az HBO sikersorozata

Borítókép:  IMDb
Zene, Film & Kultúra
Kategória fejléc

A világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája 1986. április 26-án, 34 éve következett be az akkor a Szovjetunióhoz tartozó ukrán szovjet szocialista köztársaság területén, a Kijevtől kevesebb mint 100 kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában.

Robbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe nagy mennyiségű radioaktív anyag került, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét. A katasztrófa miatt az erőmű 30 kilométeres körzetében a teljes lakosságot evakuálták. Az atomerőmű körül ezt a 30 kilométeres, Fehéroroszországba is átnyúló, nyugati irányba viszont 60 kilométerre is kiterjedő területet tiltott övezetté minősítették, ahová most is csak különleges engedéllyel lehet belépni.

A sérült blokkot 1986 novemberében egy ideiglenes betonszarkofággal fedték le. Az új, korszerű, az ígéretek szerint 100 évre biztonságot nyújtó védőburkot a Novarka francia konszern építette, és 2016 végén helyezték rá a négyes blokkra.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök célul tűzte ki a csernobili zóna turisztikai felfuttatását, amibe jelentősen besegített az HBO által Csernobilról készített sorozat is. Hihetetlen, de ez az ötrészes minisorozat is már csaknem egy éves, és egyáltalán nem meglepő, hogy akik csak látták, ódákat zengenek róla. Valljuk be őszintén, a Csernobil nemcsak az elmúlt évek, de a világ egyik legjobb sorozata, még úgy is, hogy néhány ponton téved és eltúloz dolgokat.

Az egyik ilyen hatásvadász túlzás ahhoz a jelenethez köthető, amikor az egyik erőműben dolgozó férfi, Sitnikov lenézett a reaktorba, és azonnali radioaktív expozíciós égési sérülések jelentek meg az arcán. Normál esetben az ilyesfajta sérülés csak órákkal később jelentkezik.

Egy másik jelenetben, mikor felrobbant a reaktor, nagyon sokan egy hídról figyelték az eseményeket. A sorozatban azt mondják, hogy azok közül az emberek közül mindenki meghalt a sugárzás miatt. Ez a kijelentés is megbukik, hiszen a sorozat egyik alkotója mondta el, hogy beszélt egy férfival, aki 7 éves volt, és a hídon volt, amikor a katasztrófa történt.

A második epizódban helikopterekkel akarnak homokot szállítani a reaktor fölé, és ledobni rá, az egyik gépet viszont látjuk lezuhanni. A sorozat cselekménye szerint ez 1986 májusában történt. Ez viszont így nem igaz. Valóban lezuhant egy helikopter, mert a propellere nekiütközött egy darunak a helyszínen, de ez 1986 október 2-án volt. Az alábbi videóban megnézhetitek, hogyan történt az ütközés a valóságban, és a sorozatban.

Sokkal hatásosabb és sokkolóbb azt látni a sorozatban, hogy minden haszon-, házi-, és kóbor állatot válogatás nélkül kilőttek. Itt is elég nagy művészi fikciót láthatunk, hiszen köztudott, hogy csak és kizárólag a kóbor állatokat végezték ki.

Az HBO minisorozata kétségkívül rendkívül drámaira, embert próbálóra, elgondolkodtatóra, és korhűre sikerült. Persze így is vannak benne kisebb bakik, mint például a műanyag nyílászárók a panelházakon, vagy a katasztrófa 25. évfordulójára, a felszámolók tiszteletére állított emlékmű, amit a negyedik epizódban lehet kiszúrni.

A Csernobil című minisorozat egy olyan széria, ami minden apróbb hibája, vagy túlzása ellenére is zseniális, és teljesen magával tudja ragadni a nézőt. Nemcsak a története és a megvalósítása tudja ámulatba ejteni és sokkolni a nézőt, de talán az is, hogy mindezt egy olyan forgatókönyvíró jegyzi, akinek ezelőtt olyan komolytalan filmeket köszönhetünk, mint a Másnaposok 2. és 3. része, vagy a Horrora akadva 3. és 4. része.

A Csernobil megtalálható az HBO GO kínálatában, és mindenkinek tudom ajánlani a megtekintését, mert nem mindennap kapunk ilyen remek sorozatot.