Top 23: rangsoroltuk a Marvel-filmeket

A Marvel Moziverzum harmadik fázisa a július 4-én debütált Pókember: Idegenben-nel lezárult. Épp ezért, elérkezettnek láttam az időt, hogy újra nekiüljek az eddig bemutatott 23 Marvel-filmnek, és rangsoroljam őket. Figyelem, az alábbi lista szigorúan szubjektív! Kizárólag a személyes szimpátiám alapján készült.

23. A hihetetlen Hulk (2008)

Kétségtelenül jobb, mint az a Hulk címen futó mozgóképes förmedvény, ami 2003-ban szégyenítette meg a hatalmas, zöld zúzómonstrumot. Az is igaz, hogy 1988 óta ez az adaptáció sikerült a legjobban az összes közül, de számomra mindig is egy kívülálló film volt az MCU-ban. Nyilván ez a karakter jogait érintő macerával, és a főszereplő lecserélésével is magyarázható, és ne feledjük, hogy A hihetetlen Hulk az MCU-nak abban a korszakában lett bemutatva, mikor még a stúdió saját útját próbálta kitaposni. De ha azt nézem, hogy előtte már tető alá hoztak egy Vasember-filmet, amit érdemes megnézni, hogy ezzel ellentétben hol kap helyet a rangsorban, és hogy utána mit kezdtek a karakterrel az ezt követő 11 évben, elhiszitek, miért nem tudom igazán a Moziverzum részének tekinteni.

22. Marvel Kapitány (2019)

Egy film, amiben egy macska lopja el a showt. Egy film, ami remek példáját mutatja annak, milyen az, mikor az ember amint feláll a székből, már el is felejti az egészet. Mikor moziban láttam a Marvel Kapitányt, csak egyetlen kérdésem volt a film után: Ez a csaj fogja szétrúgni Thanos seggét?! Carol Denvers szólókalandja elemeiben tud szórakoztató lenni, és üdítő a fiatal Fury-t és Coulson ügynököt látni, de mindez nem elég ahhoz, hogy ne ültessem le a szamárpadra.

21. Vasember 2. (2010)

AC/DC koncert egyszer piásan, egyszer csak lazán macsóskodó Robert Downey Jr-al, kínosan ripacskodó Sam Rockwell-el, papagáját babusgató Mickey Rourke-al, és a szuperszexi de csak dekorációnak használt Scarlett Johansson-al. Számomra a Vasember 2. a trilógia legelcsépeltebb darabjának számít, amit még John Debney muzsikája sem képes megmenteni.

20. Fekete Párduc (2017)

Szinte érzem a tarkómon a feldühödött rajongók jeges leheletét. Biztos sokakat meglep, hogy az Oscar-díjas Marvel-filmet ennyire lealacsonyítom, de sajnos nekem nem elég egy új köntösbe burkolt királydráma ahhoz, hogy lenyűgözzön. Ha a marketingben folyamatosan hangoztatott „újszerű” jelző arra vonatkozott, hogy ilyen körítésben még nem láthattuk a Hamletet vagy Az Oroszlánkirályt, akkor ez igaz. Eddig csupán kétszer láttam ezt a filmet, de sosem tudott magával ragadni. Nyilván ez annak is betudható, hogy a Fekete Párduc nem tartozik az általam kedvelt Marvel-hősök közé. De kétség sem fér hozzá, hogy egy baromi látványos darab.

19. A Hangya és a Darázs (2018)

Ha csak egy hangyányit lenne kreatívabb, mint a 2015-ös elődje, akkor feljebb kúszhatott volna a listán, de így nem lesz több mint egy vicces, szórakoztató látványfilm, amiben még mindig jól néznek ki a mikrojelenetek. Az első stáblistás jelenet pedig kétségkívül az egyik leghatásosabb, amit az MCU-ban eddig láttam. De volt ennél jobb is, majd lejjebb olvashatjátok, melyik.

18. Thor: Sötét világ (2013)

Nincs még egy olyan Marvel-film, ami ennyi kartonkaraktert sorakoztatna fel, mint a Thor: Sötét világ. A nagy nevek ellenére sem Anthony Hopkins, sem Rene Russo nem kap komolyabb szerepet, Natalie Portman-é pedig kimerül abban, hogy magába szívjon egy intergalaktikus taknyot. Malekith a legérdektelenebb negatív karakter az egész univerzumban, Idris Elba pedig narancssárga kontaktlencséjén át kémleli a Stonehenge obeliszkjei között pucéran futkározó Stellan Skarsgård –ot. Mindössze két eleme menti meg a filmet a teljes katasztrófától. Az egyik Brian Tyler zenéje, a másik pedig Tom Hiddleston, aki Loki-ként elviszi a hátán az egész filmet.

17. A Hangya (2015)

Itt mutatkozott be Paul Rudd rutinos szellemeskedése, ami a film üresjárataiban megkacagtatja az embert. A mikrojelenetek jól néznek ki, ez leginkább a végső összecsapásban csúcsosodik ki, ami bár nem egy Bosszúállókhoz hasonló városrombolás, de összezsugorodva még egy Thomas, a gőzmozdony is van olyan veszélyes, mint egy összeomló épület. A Hangya szólófilmje ahhoz képest, hogy milyen rohamos tempóban rakták össze, egy szórakoztató popcornmozi lett, ami kellemes kikapcsolódás a Marvel-rajongók számára.

16. Doctor Strange (2016)

A feszültség nélküli film egy varázslótanoncról. Az akciójelenetekben királyul néz ki, ahogy a világunk tekeredik, csavarodik, kifacsarodik, és erre maximálisan szükség is van, mert az egymást püfölő mágusok harcai önmagukban dögunalmasak lennének. A papírvékony karaktereket, a megint csak levegőben lógó negatív karaktert és a vázlatpontos sztorit Cumberbatch és a film könnyed humora ellensúlyozza. Röviden: kólával elmegy.

15. Thor (2010)

Kenneth Branagh Földöntúli királydrámájában lett volna potenciál bőven, de a Thor nem több mint egy átlagos szuperhősfilm. A földi karakterek tétlenül kóvályognak a cselekményben, Asgard aranyozott orgonasípokból áll össze, és gyakran leül a sztori. De Loki itt is brillírozik, az egész stábban egyedül Tom Hiddleston kapta el a fonalat, és ezt a későbbi megjelenésekben is tovább vitte. Ezért lett ő az egyik kedvenc karakterem az MCU-ban.

14. A galaxis őrzői vol. 2. (2017)

Az egyetlen klipekkel agyontolt stáblistával rendelkező film, ezt persze pozitív értelemben mondom. Na de inkább a filmet nézzük! Bátran kijelenthetjük, hogy ugyanolyan retró, elmebeteg, önironikus és szórakoztató, mint az első része, de az embert elfogja a semmi extra érzés, miután megnézi. Ami nem működik benne, az Űrlord drámája, ezzel szemben Yondu és Mordály szála elég érdekesre sikerült. Baby Groot pedig a kedvencem.

13. Bosszúállók: Ultron kora (2015)

Abszolút szerethető folytatás, de mégis ez a leggyengébb Bosszúállók-film. Bár Ultron a főgonosz, eléggé háttérbe szorul, mellette bejön egy felesleges szerelmi szál Banner és Natasha között. Ami viszont pozitívum, az a film sötét tónusa, a Hulk vs. Hulkbuster összecsapás, a látványos akciójelenetek és Brian Tyler és Danny Elfman zenéi.

12. Vasember 3. (2013)

Láthatóan hiányzik belőle az, ami az első Vasember-filmet különlegessé tette. Az improvizáció. De ha ezt leszámítjuk, és szemet hunyunk a Mandarin megszégyenítése és a döcögő narratíva felett, akkor egy szuper filmélményt kapunk, és nemcsak Robert Downey Jr. miatt, de Shane Black miatt is, aki a rá jellemző buddy movie-k könnyed elemeit is beleszőtte a filmbe.

11. Thor: Ragnarök (2017)

Taika Waititi-vel a film olyan debil humort és giccses látványvilágot aggatott magára, ami bármilyen hihetetlen, de működik. Thor és Hulk pusztító együtt, Jeff Goldblum pedig egyszerűen csak Jeff Goldblum. Ami eléggé szúrja a szememet, akárhányszor is nézem meg, az a súlytalanság. Meghalhat Odin, elpusztulhat Asgard, a főhős eddig nem is hallottunk róla nővére tucatszámra ölheti az asgardiakat, mindent elintézünk egy oda nem illő félsorossal.

10. Amerika Kapitány: Az első bosszúálló (2011)

Ideértünk a TOP10-hez! Steve Rogers első szólókalandja egy háborús-romantikus kalandfilm, ami azt a keveset, amit bevállal, azt teljesíti. Számomra van egy kis Indiana Jones-os beütése, csak itt Indie helyett Amerika kapitány akarja megkaparintani a Frigyládát, vagyis a Tesseract-ot a nácik elől. A Vasember után a második legjobb szólófilm.

9. A galaxis őrzői (2014)

Egyéni karakterek egyéni hangvételű filmben, ami azért nyújt újszerű és friss élményt, mert piszkosul nem veszi magát komolyan. Emellett tökéletesen bővíti az univerzumot, és a korábban a Bosszúállók stáblistás jelenetében látott Thanos itt már kicsit több szerepet kap. Ronan viszont megint csak nem sorolható az emlékezetes Marvel-gonoszok közé.

8. Vasember (2008)

Mint ahogy már fentebb említettem, ebben a filmben komoly szerepet kapott az improvizáció, és ez a befejezetlen forgatókönyvnek, és Jon Favreau, a forgatáson való tehetetlenségének köszönhető. Viszont így sokkal lazább lett a film, és Robert Downey Jr. maximálisan bele tudta magát adni a karakterbe. Elsősorban ezért lett a Vasember olyan nagy siker, ami végül megadta a Marvel Studios-nak a lehetőséget a Moziverzum építésére.

7. Amerika Kapitány: A tél katonája (2014)

A Russo-testvérek első dirigálása tartogat néhány fordulatot, és amíg ki nem jött a Polgárháború, a stúdió ezzel a filmmel állt a legközelebb ahhoz, hogy mind cselekményben, mind pedig akciójelenetekben is kitörjön az átlagos szuperhősmozi kategóriából, és valami többet adjon.

6. Pókember: Hazatérés (2017)

Öcsipók mindig is a kedvenc szuperhősöm lesz Batman mellett. A Hazatérés tökéletes egyensúlyban adagolta a tini-vígjáték és a szuperhősös elemeket. Tom Holland kétségkívül erre a szerepre született. Michael Keaton megmutatta, hogy a köpenyes igazságosztó mellett képes negatív karaktereket is megformálni, bár ő sem magasodik ki a 23 film alatt összegyűlt Marvel-gonoszok közül. Michael Giacchino zenéje pedig pazar.

5. Bosszúállók (2012)

Első szólófilmjeik után az első igazán nagy durranása a Marvel-nek, ami Joss Whedon-nak egy olyan vegyülete, ami a tragikumból, a humorból, a látványorgiából és a karakterbájból tevődik össze. Nem hiába van benne a TOP5-ben, ez a grandiózus film fantasztikusan ereszti össze a hősöket.

4. Pókember: Idegenben (2019)

Nemrég futott be Pókfajzat új kalandja, ami Mysterio-hoz köthető frappáns csavarával lepett meg leginkább. Nem, nem az, hogy kiderül, hogy rosszfiú, hiszen vagyok annyira jártas a képregényekben, hogy tudjam, hogy Mysterio az egyik legnagyobb ellenfele Pókembernek, és tagja a Sinister Six-nek is. Visszatérve a filmre rendkívül látványos, és szórakoztató, Giacchino itt is remekelt, főleg Mysterio témájában, ami az egyik személyes kedvencemmé vált. Tony Stark méltó megemlékezést kap. A Hazatéréssel ellentétben itt viszont már túltolták a tini-vígjátékos elemeket. A stáblistás jelenetekre visszatérve szerintem az Idegenben kapta a leghatásosabbat. Nem akarok spoilerezni, mert viszonylag még friss a film, de akik már látták, tudják, miről beszélek.

3. Bosszúállók: Végjáték (2019)

A film, amire 10 évet vártunk, amiben kicsúcsosodott a Marvel évtizedes munkája és építkezése. A film, ami egyszerre drámai, feszkós, humoros, szívbemarkoló. Egy szóval: SZUPER! Tekintsünk el a logikai bukfencektől és a szanaszét bonyolódó időutazásból származó bakiktól, Hulk professzortól és a pocakos Thor-tól, a Végjáték tömény szórakozást, élményt, és epikus jeleneteket nyújtott nekem.

2. Amerika Kapitány: Polgárháború (2016)

Amíg nem jött ki a Végtelen háború, ez a film volt a kedvencem az MCU-ban, méghozzá azért, mert a Russo-testvérek itt tovább emelték a tétet, a történetnek volt komolysága, súlya, és sikerült elérnie, hogy elhiggyem, hogy a végén Amerika Kapitány vagy Tony Stark közül valamelyikük ott fogja hagyni a fogát. Egyszerűen annyira egyben van a film, hogy most is sokat gondolkoztam azon, hogy melyik film kapja az első helyet a listán.

1. Bosszúállók: Végtelen háború (2018)

Bizony, végül a harmadik Bosszúállók-film lett a befutó, az abszolút győztes. Nagyon egyszerű a magyarázat. Thanos az egyetlen olyan Marvel-gonosz, akinek motivációjával egyet tudok érteni, és magam sem tudtam eldönteni, miközben néztem a filmet, hogy végül is az, amit tenni akar, jót tenne a Földnek vagy sem. Itt egyik karakter sincs még biztonságban, mivel nem lehetett biztosan tudni, hogy hova akar kifutni a cselekmény a Végjátékra, mindenkiért ugyanúgy lehetett izgulni. Mindezek mellett a Végtelen háború az a film, ami összehozza a Marvel karaktereit, világait egy moziba. És szerintem ennek a filmnek a vége a legsokkolóbb és legváratlanabb Marvel-filmes jelenet, amit a 23 film alatt láthattunk.