Április 4.: műfáklyával ünnepeltük a Vörös Hadsereget

Ami a mi felszabadulásunkat illeti, a Vörös Hadsereg végső győzelmet aratott Magyarországon 1945. április 4-én,

a második világháború így lezárult, más kérdés, hogy mi jött utána... 

A rendszerváltásig mindesetre ünnepeltük e napot, a Sopron úti általános iskolában például egészen sajátosan, legalábbis 1985-ben, a negyvenedik évfordulón. Abban az évben a Vörös Hadsereg magyarországi ténykedésének tiszteletére fáklya járta végig az ország iskoláit, a felszabadulás lángja. Képzeletben. 

Ezt úgy kell elképzelni, hogy volt a tanárival szemben egy vörös búrás lámpa (műfáklya), alatta egy kapcsolóval, és

amikor a felszabadulás lángja odaért a Sopron út 50-be, felkapcsolták,

mi pedig úttörőruhában, felváltva álltunk előtte díszőrséget néhány napig. Megható volt.  

Április 4. dalban, klubok, vállalatok, stb. nevében is megjelent, íme néhány: 

• Április 4. Gépgyár
• Április 4. Vasas SE (Kelenvölgy emblematikus klubja a vasút mellett, ami a későbbi Kelen-pályán működött)
• Április 4. érdemrend

Április 4-hez mélyebb történelmi ismetekért nézzük a Rubicon cikkét: 

1945. április 4. volt a szovjet hadijelentések szerint az a nap, mikor a Vörös Hadsereg kiűzte Magyarországról az utolsó német egységeket is, és hazánk területén befejeződtek a második világháborús harci cselekmények. A szocializmus idején, 1950 és 1989 között április 4-e hazánk egyik legjelentősebb ünnepe, a felszabadulás napja volt,

utcákat, tereket neveztek el róla szerte az országban.

Magyarország területén a második világháború utolsó évében zajlottak harci cselekmények: 1944. augusztus 23-án Románia sikeresen kiugrott a háborúból, és nehéz helyzetbe hozta a visszavonuló német és a Kárpátok vonalánál (az úgynevezett Árpád-vonalon) felállt magyar csapatokat, mert

az előretörő 2. ukrán front, dél felől kerülve meg a védelmi állásokat, bejutott Erdélybe.

A szovjet csapatok október 11-én bevonultak Kolozsvárra, nyolc nappal később pedig már győztesen fejezték be a németek ellen vívott debreceni tankcsatát. Eközben Horthy Miklós kormányzó Budapesten megpróbálkozott a románokhoz hasonlóan a háborúból való kiugrással, de október 15-i kísérlete megbukott egyes tisztek ellenállásán, másrészt

a németek időben ártalmatlanították az összeesküvés fő szervezőit (például ifj. Horthy Miklóst és Bakay Szilárdot is elrabolták).

Bár egy magyar küldöttség Moszkvában előzetes fegyverszüneti feltételeket fogadott el október 12-én, és később Debrecenben létrejött a szövetségesek oldalán az Ideiglenes Nemzetgyűlés (1944. december 21.), Magyarország nyugati részén Horthy október 17-i lemondása után a Szálasi Ferenc vezette hungaristák kerültek hatalomra, akik folytatták a háborút a nácik oldalán. A Jugoszlávia és Erdély felől előrenyomuló Vörös Hadsereg novemberben elérte a Duna vonalát, valamint a fővárost, amely 1945. február 12-én, 51 napos ostrom után, rommá lőtt állapotban került szovjet kézre.

Budapest ostroma volt a háború magyarországi szakaszának legpusztítóbb eseménye,

melyet joggal „második Sztálingrádnak” tituláltak. A magyar főváros bevétele után a Dunán átkelő szovjet csapatok előrenyomulását már csak a fehérvári kétségbeesett német ellentámadás (1945. február 13.) és a Nagybajom környékén elnyúló harcok akadályozták, a frontvonal áprilisra túlhaladt az országon, azonban ez valószínűleg nem 4-én, hanem legalább egy héttel később történt meg, Nemesmedves falu térségében.

A második világháború harci cselekményei mintegy hét hónapon keresztül zajlottak hazánkban, a bombázások, szárazföldi csaták és a Budapestet romba döntő borzalmas ostrom becslések szerint

a nemzeti vagyon negyven százalékát semmisítették meg.

Máig zajlanak viták arról, hogy a szovjetek erőszakoskodással, málenkij robottal kísért bevonulása mennyiben tekinthető felszabadításnak, különösen úgy, hogy a Vörös Hadsereg itt tartózkodása előkészítette a talajt a kommunista hatalomátvételhez.

A nyilvánvaló negatívumok sorolásakor azonban azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a Tolbuhin és Malinovszkij marsallok vezette szovjet csapatok véget vetettek a nyilas diktatúrának, a német megszállásnak és a háború borzalmainak. Más kérdés, hogy ezt újabb megszállás, egy újabb zsarnoki rendszer, a kommunista diktatúra követte.