Már 20 éves a Maffiózók

Az első részt 1999. január 10-én adták le, szóval nem rég múlt el 20 éves a széria. Utólag is boldog születésnapot! James Gandolfinit pedig üdvözöljük odafent, nagyon hiányzik itt lent mindenkinek.

Imádjuk a Breaking Badet, de azzal szerintem mindenki egyetért, hogy a Maffiózók taposta ki azt az utat, ami a modern szériákhoz kellett, és nem a Twin Peakstől akarom itt elvenni az érdemet, mert bizony az is televíziós mérföldkő volt a javából. Saját magamnak adok egy kis vállveregetést a jó ízlésem miatt, mivel mind a hármat többször végignéztem. Egyszerűen nem elég egyszer!

David Chase 6 évadon keresztül mutatta be Sopranoék történetét, na meg az egész maffiabirodalmat. Én később daráltam le a sorozatot, de megfelelő alapozás után, mivel már akkor túl voltam A Keresztapákon és Martin Scorsese gengszterfilmjein is. Amúgy Lorraine Bracco, Michael Imperioli és Tony Sirico is szerepelt az 1990-es Nagymenőkben, akik szerves részei a szériának.

Azt kell mondanom, egyszer annak is le kell ülnie végignézni, akit annyira nem érdekel ez a világ. A The Sopranos első helyen áll a Rolling Stone magazin „minden idők 100 legfontosabb sorozata” listáján, és a 21 Emmyje mellé öt Golden Globe-ot is begyűjtött. Itt indult el az, hogy egy sorozatban Tony Soprano révén egy negatív karaktert kedvelünk meg.

Miért érdemes még nekiülni azt a 86 részt megnézni? A zárás miatt, amire az ismerőseimmel egy napot szenteltünk, hogy kivesézzük teljesen. Zseniális! Az utolsó jelenet, ha videókazettán lett volna meg, már teljesen rommá ment volna a szalag a visszatekergetéstől.

Akik kihagyták, azoknak pótolni kell, nincs mese! Akik viszont látták, azoknak itt lesz egy kis nosztalgia az összes leszámolásról. Én szerintem most csak megnézem az egyik kedvenc részemet, A barreni erdőt.