Lesújtó adatok érkeztek a Dunáról, Budapesten valami nagyon nincs rendben

Úgy tűnik, még mindig nem vagyunk teljesen tisztában azzal, hogy mekkora kárt okoz a feleslegesen vagy túl nagy mennyiségben szedett antibiotikum. A legfrissebb adatok szerint csak Európában, ahol – az Egyesült Államokkal szemben – főként vényköteles antibiotikumok vannak, évente több ezer ember hal meg antibiotikum-rezisztens baktériumok által okozott fertőzés miatt. 

A mikroorganizmusok a túlélés miatt alkalmazkodnak a beszedett gyógyszerekhez, így azok egy idő után hatástalanná válnak. A német Robert Koch Intézet (RKI) adatai megdöbbentő számra világítanak rá:  2019-ben körülbelül 91 000 halálesetet kötöttek olyan fertőzésekhez, melyek az antibiotikumnak ellenálló kórokozók számlájára írhatók, világszerte ez a szám eléri a másfél milliót és folyamatosan emelkedik. 

A kutatók felhívták a figyelmet, hogy nemcsak az emberekből származó gyógyszerek miatt lesz egyre nagyobb a baj. Prevenciós jelleggel ma már a haszonállatokat is oltják, hogy ne üsse fel körükben a fejét súlyos betegség, miközben kis helyen, összezártan élik le rövid kis életüket.

A olyan nagy folyók, mint például a Duna, erősen veszélyeztetett, ugyanis több ponton érinti a szennyvízszennyezés, amíg eljut a Fekete-erdő mélyéről a Fekete-tengerig. A Dunában végzett kutatások olyan ellenálló baktériumokat mutattak ki, amelyek rezisztensek a béta-laktám antibiotikumokkal szemben. A mintákat és a gócpontokat 2311 kilométeren keresztül vizsgálták a Duna hajózható részein.

Hogy kerülnek a Duna vizábe az antibiotikum rezisztens baktériumok?

A legtöbb baktérium a fekáliás szennyvízzel jut a folyóba. A szennyvíztisztító telepek fejlesztésének köszönhetően Romániában, Bulgáriában, Szlovákiában és különösen Magyarországon a Duna fekális szennyezettségének helyzete sokat javult, Szerbiának azonban még van hova fejlődnie. 

Az ártereken zajló mezőgazdasági termelés is hozzájárul a folyó szennyezettségéhez. Áradások idején, amikor a folyó elönti a trágyázott mezőket, az állati eredetű források is bekerülnek a vízáramba. A mintákból körülbelül 50 E. coli törzset tenyésztettek ki a kutatók, és azonosítottak köztük egyszeri, kettős vagy többszörös rezisztenciával rendelkező mikroorganizmusokat.

Összességében megállapították, hogy a Duna szennyezettsége Ausztrián belül mérsékeltnek bizonyult. A széklettel való szennyezettséget és az aggasztó adatokat azokban a régiókban találtak, ahol az EU-irányelvek nincsenek érvényben, vagy még nem léptek hatályba. 

Kiugróan negatív adatot találtak Budapesten

A kutatókat is meglepte, hogy az egyik fővárosi minta, ismeretlen okokból, olyan magas szennyezettséget mutatott, hogy az még az EU-n kívüli Szerbiából származó értékeket is meghaladta. 

Forrás: Heute, EgészségKalauz