A gízai piramisoknál is idősebb a skót Pompeii-nek nevezett kőkori falu, ahol szörnyű dolgok történtek
Olvass tovább...
Messzebbről, mint eddig feltételezték.
A legújabb kutatások szerint a híres Stonehenge egyik legnagyobb köve, az oltárkő, nem a korábban hitt walesi területekről származik, hanem Skócia északkeleti részéről. A Curtin Egyetem vezette tanulmány szerint a kő legalább 700 kilométert tett meg, mielőtt végső helyére, Anglia délnyugati részére került volna.
Az eredmények nemcsak hogy megdöntik a régi elképzelést, miszerint az oltárkő Walesből származna, hanem arra is utalnak, hogy a kő több mint 5000 évvel ezelőtti szállítása során meglepően fejlett közlekedési és társadalmi struktúrák léteztek. A kutatást bemutató tanulmány a Nature folyóiratban jelent meg "A Stonehenge oltárkövének skót eredete" címmel.
Olvass tovább...
Stonehenge építése körülbelül 5000 évvel ezelőtt kezdődött, és az elkövetkező 2000 év során számos változtatás történt rajta. Korábban úgy gondolták, hogy a kőmonstrum két különböző típusú kőből áll: a nagyobb, jól ismert sarsenből, amely valószínűleg 25 kilométerre található Marlborough-tól, és a kisebb, kékes árnyalatú kövekből, amelyek Wales délnyugati részéről származnak.
Az oltárkő, amely egy hatalmas, körülbelül 5 méter hosszú és 1 méter széles homokkőtömb, régóta a walesi kövek közé sorolták, ám a legújabb kutatások kimutatták, hogy ez nem így van. A Curtin Egyetem kutatói a kőben található ásványi szemcsék korát és kémiai összetételét vizsgálták, és arra jutottak, hogy ezek a szemcsék megegyeznek Skócia északkeleti részén található kőzetekével, miközben világosan megkülönböztethetők a walesi kőzetektől.
Anthony Clarke, a Curtin Egyetem PhD-hallgatója, aki a tanulmány vezető szerzője, elmondta:
"Elemzésünk kimutatta, hogy az oltárkőben található ásványi szemcsék nagy része 1000-2000 millió éves, míg más ásványok körülbelül 450 millió évesek. Ez egy egyedi kémiai ujjlenyomatot ad, amely azt sugallja, hogy a kő Skócia Orcadian-medencéjéből származik, legalább 750 kilométerre Stonehenge-től."
[[cikk2]]
A kutatók szerint a felfedezés komoly kérdéseket vet fel, különösen a neolitikum technológiai korlátait figyelembe véve, hogy miként tudtak ilyen hatalmas követ szállítani ilyen nagy távolságra időszámításunk előtt körülbelül 2600-ban.
Ez a felfedezés új fényt vet a neolitikum társadalmi szervezettségére és kereskedelmi hálózataira is. Valószínű, hogy a követ tengeri úton szállították le Skóciából Dél-Angliába, ami azt sugallja, hogy a korabeli emberek fejlettebb társadalmi és gazdasági kapcsolatokkal rendelkeztek, mint eddig gondoltuk.
Ez a kutatás nemcsak történelmi szempontból jelentős, hanem azt is mutatja, hogy még mindig rengeteg titkot rejt a Stonehenge, amelyre a modern tudomány egyre több válasszal szolgál.
A teljes tanulmány a Nature folyóiratban olvasható "A Scottish Provenance for the Altar Stone of Stonehenge" címmel.