Fémkeresővel bukkantak őrületes aranyleletre, ez egész Európa történelmét átírja

A fémkereső eszközök működési elvét már az 1840-es években kitalálták, mégis egy bő évszázadot, egészen az 1960-as évekig kellett várni arra, hogy az első ipari használatú berendezések megjelenjenek. Magánszemélyek pedig még később juthattak csak hozzá, de ma már mindennaposoknak számítanak.

Nem számít különösebb újdonságnak, ha egy fémdetektort használó kincskereső valami izgalmas leletre bukkan, ám egy dán férfi mégis „szürreálisnak” nevezte azt, amire a közelmúltban rátalált.

A német határ közelében kutatgatta a talajt egy kis falucska mellett, amikor a keresője jelezni kezdett. A sárból aztán egy olyan lelet került elő, amely – nyugodtan mondhatjuk – a párját ritkítja a szakemberek szerint is.

Egy gyönyörű aranygyűrűről van szó, amelynek a korát 1400 évben határozták meg, vagyis a 7. századból származhat. Dánia akkor a prehisztorikus időszakát élte, mert bármennyire is meglepő, még csak jóval utána, a 9. században köszöntött be a viking korszak.

A 39 éves Lars Nielson által megtalált aranygyűrű szépen megmunkált, és egy vörös féldrágakövet is magában foglal. Kutatók szerint olyannyira rendkívüli darab, hogy teljesen új megvilágításba helyezi a korabeli Dánia, sőt egész Európa történelmét.

Néhány szakember úgy gondolja, hogy az ékszer még régebben, az 5. vagy a 6. században készülhetett. A megtalálási helyén, Emmerlevben az elit tanyázhatott, márpedig korábban nem volt ismeretük arról a régészeknek és történészeknek, hogy a skandináv ország délnyugati vidéke egyfajta központ lett volna.

„Annyira izgatott és felspannolt voltam, hogy alig tudtam megszólalni. Ez egyáltalán nem jellemző rám, de kétségkívül ez életem eddigi legnagyobb lelete. Teljesen szürreális az egész, ugyanakkor végtelenül büszke vagyok, hogy ezzel a darabkával hozzájárulhattam a történelmünk jobb megismeréséhez”

– áradozott Lars Nielson. A kutatók ugyanakkor még mindig nem tudják, kihez tartozhatott a titokzatos gyűrű. A kialakítása arra utal, hogy az illető a Merovingokkal hozható kapcsolatba, ez a dinasztia uralta a frankokat az 5–7. század között.

A lelet arra is utal, hogy Emmerlev vidéke a vaskori Európa legnagyobb központjai közé tartozott. A lelet női gyűrű, és alighanem egy királyi sarj lányáé lehetett, aki ide házasodott be. Két nemzet vagy törzs egyfajta szövetségének kifejezője volt, innen is ered különös jelentősége.

Itt látható a valóban szép aranylelet: