promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Betemetett piramist találtak, ez rejtheti az ókori Egyiptom egyik legnagyobb titkát

Betemetett piramist találtak, ez rejtheti az ókori Egyiptom egyik legnagyobb titkát

Borítókép:  Profimedia (képünk csak illusztráció!)
Tech & Tudomány
Kategória fejléc
Promotions

Tutanhamon fáraó sírjának felfedezése óta nem találtak világraszólóan szenzációs leletet Egyiptomban. Talán egy betemetett építmény őrzi az ősi birodalom egyik nagy titkát?

Az egyiptomi régészet 100 éve indult rohamos fejlődésnek, miután Howard Carternek sikerült megtalálnia az ifjú Tutanhamon fáraó sírját a Királyok völgyében. Máig ez a legismertebb ókori lelete a térségnek, a hajdani birodalom nem adja könnyen a titkait.

Pedig a mélyben még jó néhány értékes kincs rejtőzik, elég például csak Nofertiti királyné sírjára gondolni. Még mindig nem találtuk meg, bár a szakemberek meg vannak győződve arról, hogy ott lehet mostohafia, Tutanhamon közvetlen közelében.

Ugyanilyen rejtély a Krisztus előtti 27. században élt Imhotep végső nyughelye, aki Dzsószer fáraó alatt szolgált. Valódi polihisztor volt, neki köszönhetjük, hogy a „földszintes” masztabákból létrejöttek a fenséges piramisok, ami óriási ugrást jelentett a korabeli építészet történetében.

Imhotep emellett orvos, költő, író, szobrász, tanácsos, kancellár és főpap volt, sőt bizonyos feltételezések szerint földönkívüli lény. Ha más miatt nem, ennek igazolására már érdemes volna alaposabban megvizsgálni a maradványait, ám ez egyelőre nem sikerült.

Az istenként tisztelt Imhotep sírja alighanem Szakkarában található, talán Szehemhet fáraó befejezetlen lépcsős piramisa közelében, mert Dzsószer halála után még őt is szolgálta. A Krisztus előtt 2645 környékén elkezdett építkezés maradványait betemetett piramisnak is nevezik, mert ma már leginkább egy hatalmas földkupachoz hasonlít.

A befejezetlen piramis Dzsószeréhez hasonlított volna, ám Szehemhet rövid (nagyjából 6 évig tartó) uralkodása miatt nem értek a munka végére. 1951-ben fedezte fel egy Zakaria Goneim nevű egyiptológus, akinek szemet ütött a szögletes forma a sivatag közepén.

Miután ásni kezdett, rájött, micsoda kiterjedt komplexumról van szó: 520 méter volt az észak-déli kiterjedése, 180 méter a kelet-nyugati. A piramis ennek a közepén állt, 115 méter hosszú alappal, amire csupán egyetlen szintet (lépcsőt) húztak fel. A komplexum egyik falán felbukkant Imhotep neve is, innen tudjuk, hogy köze volt hozzá. Vajon ez lett a végső nyughelye is?

Ez a videó megmutatja, mi minden rejtőzhet még az egyiptomi piramisok alatt: