Az erdő mélyén megtalálták Petőfi Sándor sírját, még a neve is szerepelt rajta, ám volt egy óriási bökkenő

Petőfi Sándor az 1848-as szabadságahrc egyik ütközetében vesztette életét a harcok végén, de rengeteg feltételezés látott napvilágot a halálával kapcsolatban. Volt olyan beszámoló, amely egyenesen már a csata után is kimondta, hogy nem halt meg a híres magyar költő ott és akkor, ahogyan azt feltételezték. Nagyon sok és nagyon sok színes beszámoló maradt ránk az elmúlt időszakból, a költő körül életében kialakult kultusz halálában sem halványult el, de sokan azt feltételezték, hogy Petőfi nem halt meg, hanem Oroszországban van, oda került hadifogságba.

Ezek között pedig már ekkor nagyon sok volt az álhír, amely ellen fel is léptek többen.

A csata másnapján már el is indult a találgatás.

Arról is pletykáltak, hogy élve temették el egy tömegsírban, de arról is beszéltek, hogy levágták a fejét, és később egy iskolába szállították azt. Ami pedig a szemtanúkat is megzavarta, később kiderült, az volt, hogy két Petőfi is harcolt a segesvári-fehéregyházi csatában ezen a napon. Erre pedig először Papp Kálmán mérnök, amatőr Petőfi-kutató figyelt fel.

Később arról is jött hír, hogy egy szibériai ólombányában látták Petőfit, majd Jókai is segít ezen mesék továbbszövésében. Sőt, sokszor nemcsak a beszéd szintjén vált a legendából valóság, hanem a mese materializálódott is, és rengeteg álsír, síremlék jelent meg Erdélyben, amelyekre Petőfi nevét is felvésték, rajta a születés és a halál dátumaival is.

A leghíresebb a székelykeresztúri.

A város kulcsfontosságú a Petőfi-kultuszban, hiszen itt töltötte a költő az utolsó éjszakáját a halála előtt a történészek szerint, így ez a hely emlékezett rá leginkább a halála után, nem véletlen, hogy felállították az álsírt. Azóta is több legenda él a városban, hogy halhatott meg Petőfi ezen a helyen, még olyan is van, amelyben szerelemféltés áll a halál mögött. Az idő előrehaladtával pedig egyre több legenda jelenik meg.

Petőfi haláláról korábban Hermann Róbert, a korszak egyik leghíresebb kutatója tartott előadást, amelyben számtalan érdekesség hangzik el:

(Forrás: Szűcs Gábor: "Ahol Petőfit majd szüntelen temették", A Petőfi-titok, WMN)