A kilonova akár több ezer évre felszámolhatja az életet a Földön.
Az aszteroidáktól az idegenek megszállásáig a hollywoodi katasztrófafilmeken át szinte minden lehetőséget elképzeltek a világvégére a szakértők. Úgy tűnik azonban, hogy van egy sokkal baljósabb fenyegetés az űrből, amelynek valóban lehet tudományos alapja.
[[cikk1]]
Noha nem annyira heves, mint egy szupernóva, a kilonova akkor keletkezik, amikor két neutroncsillag vagy egy neutroncsillag és egy fekete lyuk ütközik és egyesül, majd pillanatokig tartó gamma-sugárzást hoz létre.
Azt találtuk, hogy ha neutroncsillagok egyesülése a Földtől körülbelül 36 fényéven belül megtörténik, az ebből eredő sugárzás pedig kihalási szintű eseményt okozhat
mondta Haille Perkins, az Illinois Urbana-Champaign Egyetem tudósa a Space.com-nak.
Először is fontos rámutatni, hogy egy ilyen robbanás nagyon ritka ilyen távolságon belül. A legközelebbi ismert neutroncsillagok több mint 400 fényévnyire vannak bolygónktól. A tudósok szerint ennek ellenére is kiirthatja az emberiséget, mert a gamma-sugárzás által okozott sugarak elég energiát hordoznak ahhoz, hogy az ionizációnak nevezett folyamat során elektronokat vonjon le az atomoktól. Amint a sugarak eljutottak hozzánk, elpusztíthatják a Föld ózonrétegét, és több ezer éven át halálos dózisú ultraibolya sugárzásnak tehetnek ki bennünket.
A Warwicki Egyetem kutatói ezen a héten osztották meg, hogy először tudták használni a NASA James Webb űrteleszkópját egy kilonova elemzésére. Ez lehetővé tette számukra, hogy tanulmányozzák a robbanás során keletkező nehéz elemeket.