Szénfekete halálfolyó lehet a kulcs az emberiség jövőjéhez? Egy új kutatás ezt állítja a rettegett víztömegről

A Ruki folyó fél kilométer széles a torkolatánál, és átlagos vízhozama jóval nagyobb, mint a Rajnáé, de Afrikán kívül kevesen hallottak róla. A partjainál élők számára a színe kétségtelenül nagyon is normálisnak tűnik, de az ETH Zürich kutatói megdöbbentek, amikor találkoztak vele, és az intenzív sötétség okát kutatva felfedezték globális jelentőségét.

"Meglepett minket a folyó színe" - mondta Dr. Travis Drake egy nyilatkozatban. Sok folyó elég sötét ahhoz, hogy "fekete víznek" nevezzék, és egyes folyóknak egyenesen ez is a neve. Az Amazonas egyik legnagyobb mellékfolyóját, amely a vízhozam alapján a világ ötödik legnagyobb folyója, Rio Negrónak (Fekete Folyó) hívják, mert a szerves anyagok sötétté teszik a vizét. Még ezek közül is kiemelkedik a Ruki.

Más fekete vizű folyókhoz hasonlóan a Ruki is a vizében oldott szerves vegyületekből kapja a színét. Bármilyen ironikusnak is tűnik, az üledék hiánya is hozzájárul ehhez. Bár a talaj sötétíti a tiszta hegyi patakokat, ritkán olyan fekete, mint a Ruki színét adó trópusi erdei anyag. A Ruki szinte sík területen folyik, így nem sok hordalékot kapar fel.

Másrészt a területet sújtó heves esőzések kimossák a szerves anyagokat az erdő talaján lévő növényi anyagokból. Az esős évszakban ugyanez a sík terület nagy területeket áraszt el, és hetekig víz alatt marad, ami még több vegyületet mos ki. "A Ruki lényegében egy "dzsungel tea" - mondta Drake. Az ókori görögök ha látták volna, meg lettek volna róla győződve hogy az az alvilág folyója, a Styx.

Drake és a szakértők felfedezték, hogy eddig nem volt tudományos vizsgálat arra vonatkozóan, hogy miért sötétebb a Ruki, mint a többi folyó, ezért nekiláttak, hogy betöltsék ezt a hiányosságot. Felállítottak egy megfigyelőállomást a folyó kémiai tulajdonságainak feltárására, közvetlenül a folyó Kongóba való becsatlakozása felett.
A régió a Föld legszegényebbjei közé tartozik, és Mdandaka, ahol az állomást létrehozták, nem rendelkezik általános áramellátással, annak ellenére, hogy több mint egymillió lakosú város. Következésképpen "a helyszíni mérési módszereink meglehetősen egyszerűek voltak" - mondta Drake.

A nagy kihívást jelentő körrülmények ellenére a csapat mégis meg tudta mérni a víz szervesanyag koncentrációját, valamint a korát,annak érdekében hogy megállapíthassák, vajon a folyó partján lévő tőzeglápokból származnak-e.
Ezekben a mocsarakban hatalmas mennyiségű bomlatatlan növényi anyag halmozódik fel, emiatt a terület hatalmas szénmonoxid-nyelőnek számít, így a tudosók szerint jelentős szerepük van a globális felmelegedés elleni harcban.

A globális felmelegedéssel a csokitól is elköszönünk – örüljünk?

Olvass tovább...

Drake és kollégái megállapították, hogy a Ruki négyszer annyi szerves anyagot tartalmaz literenként mint a folyó, amelybe beleömlik, és másfélszer annyit, mint a Rio Negro. Nem csoda hát, hogyha belerakjuk a fejünket, az orrunkig se fogunk ellátni, ijesztő sötétség fog körbevenni minket minden irányból.

Hogy ez mekkora mértékű segítség a klímaváltozás elleni harcban, abban megoszlanak a kutatók közt a vélemények. Abban azonban mindannyian egyetértettek, hogy a Ruki folyó ökoszisztémájának egyedülállő tőzegláp-telepeit minden áron meg kell őrizni, és a szénmonoxid megkötő tulajdonságait tanulmányozva tudósok akár más területen is hasznosíthatják az így kapott információkat a globális felmelegedés elleni küzdelemben.