Ősember maradványait találták meg, ez a felfedezés alapjában írhatja át a történelemkönyveket

Csodálatos felfedezésre bukkantak tudósok Törökországban, amely alapjaiban írhatja át a történelemkönyveket. Sokáig úgy hitték, hogy őseink Afrikából származnak, de egy 8,7 millió éves majom Törökországban talált koponyája arra utal, hogy először Európában jelentek meg.

A tudósok szerint a koponya azt bizonyítja, hogy a homininusok Nyugat- és Közép-Európában fejlődtek ki, és több mint ötmillió évet töltöttek ott, mielőtt a Földközi-tenger felől Afrikába vándoroltak volna. Az a széles körben elterjedt nézet, hogy őseink Afrikából származnak, nagyrészt a Sahelanthropus tchadensis koponyájából ered. Úgy vélik, hogy ez az emberi családfa legidősebb ismert faja, amely hétmillió évvel ezelőtt élhetett. 

A koponyát a törökországi Cankiri város közelében található Çorakyerler fosszilis lelőhelyen találták meg, Ankarától mintegy 140 km-re északra. A maradvány több mint ötmillió évvel korábbi, mint az Afrikában talált párja.

A kutatók szerint az Anadoluvius 110 és 130 kilogramm közötti súlyú, száraz erdei környezetben élt, és valószínűleg sok időt tölthetett a földön.

A tudósok azt is felvetették, hogy az Anadoluvius és más, közeli területekről származó fosszilis majmok, például a görögországi és törökországi Ouranopithecus és a bulgáriai Graecopithecus a korai homininusok egy csoportját alkották. Ez arra utal, hogy a legkorábbi homininok Európában és a Földközi-tenger keleti részén jelentek meg. Pontosabban, az ősi balkáni és anatóliai majmok a nyugat- és közép-európai ősökből fejlődtek ki. A kutatás átfogóbb adataival bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a többi majom is homininus volt, és azt jelenti, hogy valószínűbb, hogy az egész csoport Európában fejlődött.