Hátborzongató, ősi csodát tártak fel Egyiptomban a kutatók – mindenkinek tátva maradt a szája

Olyasmire bukkantak a tudósok, amiről korábban álmodni sem mertek. Egy temetőkert régészeti lelőhelyét sikerült digitálisan rekonstruálni növényekkel és fákkal. Történelmünk során először tártak fel a régészek egy 4000 éves egyiptomi temetőkertet, ahol az ősi hívők olyan növényeket termesztettek, amik hitük szerint segítették a halottakat az élet utáni világban – írja az IFLscience.

A régészek régóta gyanították, hogy "temetőkertek" léteznek az ősi egyiptomi művészet ábrázolásai alapján, de eddig egy sem került elő.

"Tudtunk a lehetséges kertek létezéséről, mivel illusztrációkban szerepelnek a sírok bejáratánál és a sírköveken. Ezeken az egyiptomiak ábrázolták, hogyan szeretnék, hogy temetésük legyen" - mondta a vezető kutató, Dr. Jose Manuel Galán a Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács (SNRC) nyilatkozatában.

Aztán így folytatták:

"Ez az első alkalom, hogy egy valós kertet találtak, és ezért az első alkalom, hogy az archeológia megerősítheti azt, amit az ikonográfiából eddig csak kikövetkeztetni mertek."

A kertet a Luxorban található Dra Abu el-Naga dombon fedezték fel (egykori Thebes része volt), a Djehuty Projekt részeként. Az évek során számos felfedezés mellett nemrégiben egy kis sártéglából készült kápolnát is felfedeztek a kertek közelében, amely mintegy 3800 éves.

A kutatók úgy vélik, hogy a sírhelyek mindegyikéhez különböző növények, virágok és kis fák voltak ültetve. Az ősi egyiptomi kultúra bizonyos növényeket kapcsolt össze az élet más területeivel. Például a pálma, a szikomorfa és a Persea fák gyakran kapcsolódtak a feltámadáshoz és a halálhoz. A saláta is gyakran kapcsolódott a termékenységhez és az élethez, így sokan úgy hitték, hogy ezek képesek visszahozni az elhunytakat.

"A kertben termesztett növényeknek szimbolikus jelentősége lehetett, és szerepet játszhattak a temetkezési szertartásokban. Ezért a kert információkat nyújt vallási hitrendszerekről és gyakorlatokról, valamint a kultúráról és a társadalomról a Tizenkettedik Dinasztia idején, amikor Thebes először vált az Egyiptom felső és alsó részének egységes királyságának fővárosává" - magyarázta Galán.

Ez a régészeti lelet újabb betekintést nyújt az ókori egyiptomi kultúrába és vallásba, és ettől valóban szenzációs felfedezéssé válik.