Végre megoldódott az egyiptomi piramisok rejtélye, tényleg hihetetlen, hogyan építették fel őket

Nem teljesen ismert, hogyan építették az egyiptomiak a piramisokat évezredekkel ezelőtt, de a régészek egy csoportja úgy gondolja, hogy magyarázatot találtak rájuk.

Mind a történészek, mind a régészek úgy vélik, hogy az egyiptomiak mozgathatták a hatalmas kőlapokat, és ehhez kihasználták a körülöttük lévő lehetőségeket. Különösen lenyűgöző, ha belegondolunk, hogy a Nagy Piramis több mint 2,3 millió mészkő- és gránittömbből áll, amelyek mindegyike legalább két tonna.

Manapság úgy gondolják, hogy az ókori civilizációban a Nílus egyik mellékfolyóját használták arra, hogy a hatalmas köveket a sivataghoz vigyék.

Elméletük bizonyítása érdekében egy kutatócsoport öt, a gízai ártérről származó, megkövesedett talajmintát kezdett tesztelni. A régészeknek 9 méter mélyre kellett ásni. A talajmintákat egy franciaországi laboratórium elemezte. Az elemzés a Nílus környékén általánosan előforduló pollent és növényzetet vizsgálta és kereste a leleteken, ami azt bizonyítja, hogy valaha létezett egy ősi vízi út.

Kemény munkájuk meghozta gyümölcsét, és tudták igazolni a Khufu-ág létezését, amelyen a kőlapokat szállították, hogy a piramis építésének részévé váljanak. A mellékfolyóról azt hitték, hogy ie 600-ban kiszáradt.

A kutatócsoport 61 növényfajt is felfedezett vizsgálata során.

Hader Sheisha környezetföldrajztudós azt mondta, hogy e mellékfolyó nélkül „lehetetlen” lett volna piramisokat építeni.

A kutatást és az azt követő felfedezést egy papiruszdarab indította el, amely arról írt, hogyan kellett egy tisztnek, „Merernek” mészkövet szállítania a Níluson fel egy gízai építkezésre. A papiruszt a Vörös-tengerben találták.