Döbbenetes: lerántjuk a leplet a szmájlikról, a történetbe egy amerikai elnök is belekeveredett

Pörög az élet, pörög a világ, pörög a kommunikáció. Mindig mindent egyre gyorsabban és egyszerűbben szeretnénk elmondani családunknak, barátainknak és kollégáinknak. Ennek a felgyorsult világnak köszönhetően kiszélesedtek a kommunikációs lehetőségek.

Az írásban történő beszélgetésekben egyre többet használunk betű helyett kis képeket. Ezek képeket először szmájliknak, majd mára már emojiknak hívjuk. Az emojikkal nem csak szavakat helyettesíthetünk, de megjeleníthetjük aktuális érzéseinket vagy esetleg véleményt is nyilváníthatunk velük. Egy-egy emoji komoly lelki törtést is tud okozni egy másik emberben, tehát veszélye is van sőt ereje a használatának.

Mára már annyira beleszőtték magukat az életünkbe ezek a kis ikonok, hogy még szerkesztőségünk is meglepődött azon, hogy a 2014. óta július 17-én ünneplik az Emojik világnapát.

Ennek örömére minden évben új szmájlik jelennek meg, például 2023-ban az egyik legújabb frissítés egy Főnix madár.  De ne szaladjunk ennyire előre, nézzük meg hova vezethető vissza a kis nevető arcok története.

Történelmileg az első fontos dátum 1986. augusztus 6-ára tehető, amikor is a New York Times egyik cikke, mely Abraham Lincoln amerikai elnök egyik beszédét közölte, a „(taps és nevetés;)” rész második zárójele elé bekerült egy pontos vessző. Ez volt az első véletlen szmájli, melyet sokan szándékosnak hittek.  

A mai formában látható emojik létrejöttének hivatalos dátuma nincs, de kezdetét valamikorra a 90-es évekre teszik, mikor az első japán mobiltelefonokban megjelentek a szmájlik. Azóta a mindennapi életünk üzentküldéseinek szerves részét képezik ezek a kis piktogramok. Olyannyira, hogy 2015-ben az Oxford Dictionary az „év szavának” a sírva nevetős emojit választotta.

2021-ben is a sírva nevetős fej lett az év legtöbbet használt ikonja, megelőzve a szintén népszerű szív formát. Harmadik helyen a szintén közkedvelt „hangosan síró arc” végzett.

Nektek melyik a kedvencetek? ;)