Egyiptom legnagyobb rejtélyéről rántották le a leplet, több ezer évnyi történelem változott meg egyetlen felfedezéstől

Néhány csillagászati jelenségekből származó időmérési egységet azonban meglehetősen könnyű megmagyarázni, és valószínűleg egymástól függetlenül is megfigyelték őket a világ számos különböző kultúrájában. Például egy nap vagy egy év hosszának méréséhez a Nap Földhöz viszonyított látszólagos mozgását használják, míg a hónapok mérése a holdfázisokból ered.

Vannak azonban olyan időmérések, amelyeknek nincs egyértelmű kapcsolatuk semmilyen csillagászati jelenséggel.
Két példa erre a hét és az óra. Az egyik legősibb írásos hagyomány, az egyiptomi hieroglifaszövegek azonban új betekintést engednek az óra eredetébe. Az óra Észak-Afrika és a Közel-Kelet területéről származik, majd Európában is átvették, mielőtt a modern korban világszerte elterjedt volna.

1500 éve lezárt egyiptomi koporsót tártak fel, a tudósokat is meglepte, amit benne találtak

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Az i. e. 2400 előtt írt piramisszövegek az ókori Egyiptom legkorábbi írásai. A szövegekben szerepel a wnwt (megközelítőleg "wenut"-nak ejtik) szó, és a hozzá kapcsolódó jelentés-hieroglifa egy csillag volt. Ebből arra következtethetünk, hogy a wnwt kifejezés az éjszakához kapcsolódik.

Ahhoz, hogy megértsük a wnwt szót, és hogy miért fordítjuk ma "óra"-nak, utazzunk vissza Asyut városába, i. e. 2000 körül. Ott a négyszögletes fa koporsófedelek belsejét néha csillagászati táblával díszítették.

A táblázat oszlopai az év 10 napos periódusait jelölik; az egyiptomi polgári naptár 12 hónapot tartalmazott, amelyek mindegyikében három 10 napos "hét" volt, amelyeket ötnapos ünnepek követtek. Minden oszlopban 12 csillag neve szerepel, ami 12 sort alkot. Az egész táblázat a csillagos égbolt változásait mutatja be egy egész év folyamán, hasonlóan a modern csillagtérképekhez.

Ez a 12 csillag az éjszaka legkorábbi szisztematikus felosztása 12 időterületre, amelyek mindegyikét egy-egy csillag irányítja. A wnwt szó azonban soha nem jelenik meg ezekkel a koporsós csillagtáblákkal kapcsolatban.

De i. e. 1210 körül az Újbirodalomban - az ókori Egyiptom i. e. 16. és 11. század közötti időszakában - a sorok száma és a wnwt szó között egyértelművé válik a kapcsolat.

Az egyik templom, az abüdoszi Osireion rengeteg csillagászati információt tartalmaz, többek között napóra készítési utasításokat és a csillagok mozgását leíró szöveget. Tartalmaz egy koporsó típusú csillagtáblázatot is, ahol egyedülálló módon a 12 sort a wnwt szóval jelölték.
Az Újbirodalomban már 12 éjszakai és 12 nappali wwt létezett, mindkettő egyértelműen időmérő. Az óra eszméje két dolgot leszámítva majdnem a mai formájában létezik.

2000 éve kódolt üzenetet és felkavaró tárgyakat találtak az ókori Egyiptomból

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Először is, bár 12 nappali és 12 éjszakai óra van, ezeket mindig külön-külön fejezik ki, de nem együttesen, mint egy 24 órás napot. A nappali időt a Nap által vetett árnyékok alapján mérték, míg az éjszakai órákat elsősorban a csillagok alapján. Ezt csak akkor lehetett megtenni, amikor a nap, illetve a csillagok láthatóak voltak, és a napfelkelte és napnyugta körül volt két olyan időszak, amely nem tartalmazott órákat.

Másodszor, az Újbirodalom wnwt-je és a mi modern óránk hossza különbözik. A napórák és a vízórák nagyon világosan mutatják, hogy a wnwt hossza az év folyamán változott: hosszú éjszakai órák a téli napforduló körül, hosszú nappali órák a nyári napforduló körül.

Ahhoz, hogy választ kapjunk arra a kérdésre, hogy honnan származik a 12 vagy a 24-es szám, meg kell tudnunk, hogy miért választottunk 12 csillagot 10 napos időszakonként. Bizonyára ez a választás az óra valódi eredete. Elképzelhető, hogy az egész véletlen és a 12 csak egy kényelmes szám volt? Talán, de a koporsócsillag-táblázatok eredete egy másik lehetőséget vetít elénk.

Az ókori egyiptomiak a Szíriusz fényes csillagot választották modellként, és a többi csillagot a Szíriuszhoz hasonló viselkedésük alapján választottak ki. Úgy tűnik, a legfontosabb szempont az volt, hogy az időmérő csillagok minden évben 70 napra eltűntek, akárcsak a Szíriusz, annak ellenére, hogy a többi csillag nem volt olyan fényes. Az Osireion (ókori egyiptomi emlékmű) csillagszövege olyan dátumokat ad meg, hogy 10 naponként egy Szíriuszhoz hasonló csillag eltűnik és egy csillag újra megjelenik, egész évben.

Az évszaktól függően minden éjjel 10-14 ilyen csillag látható. Ha az év során 10 napos időközönként feljegyezzük, akkor egy, a koporsócsillag-táblázatra nagyon hasonlító táblázat jön létre. Kr. e. 2000-re a táblázat inkább sematikus, mint (a mi értelmezésünkben) pontos lett, és egy 12 soros táblázat alakult ki, aminek eredményeképpen létrejöttek az egyiptomi, múzeumokban is látható koporsócsillag-táblák.

2600 éves erődöt találtak Egyiptomban

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Lehetséges tehát, hogy a 12, mint az éjszaka óráinak száma - és végül a 24, mint a déltől délig tartó órák teljes száma - választása összefügghet a 10 napos hét választásával.

Röviden a lényeg: A mai óránk tehát több mint 4000 évvel ezelőtti döntések összességéből származik.