Több ember visszatért a halálból, az elharapózó őrületet a hatóságok sem nézhették tétlenül - Vudu átok vagy szemfényvesztés áll a háttérben?

A zombik manapság valódi reneszánszukat élik, már amennyiben helyénvaló persze velük kapcsolatban az élni szót használni. Felbukkannak filmekben, sorozatokban, könyvekben és játékokban. Most pedig úgy tűnik, hogy bármennyire is furcsa, még a tudományos hírekbe is utat törtek (téptek, haraptak?) maguknak. Igaz, szerencsére nem a közelünkben, hanem a vudu hiedelmektől fülledt távoli Haitin.

A Karib térségben található ország jól ismert sajátos hitvilágáról. Az ott élők szerint a varázslók („bokor” a megnevezésük) képesek foglyul ejteni a halottak szellemeit, majd ezeket a lelkeket felhasználva a friss holtesteket zombivá változtatni. Annyira mélyen gyökerezik a helyiek lelkében ez a hiedelem, hogy még napjainkban is évente több ezer zombit vélnek látni, főként a vidéki városokban. Ezeket az eseteket gyakran a hatóságoknak is jelentik. Azt hihetnénk, hogy ezt követően ezek az ügyek szépen egy fiók mélyén végzik, de akadt olyanra példa, hogy valóban megpróbálták kinyomozni, mi állhat a furcsa rejtély hátterében.

Egy 1997-ben publikált bizarr tanulmányban írtak arról, hogy kutatók elektroenkefalográfiás és DNS-vizsgálati módszerek révén igyekeztek választ találni arra a kérdésre, hogy mi lehet az igazság három „sétáló hulla” kapcsán. Az első eset egy 30 éves korában elhunyt nő volt, akit három évvel később rokonai arcának egy jellegzetessége miatt felismertek, miközben az utcán sétált. A zombiként leírt fiatal nő fejét lehajtva tartotta és nagyon lassan, merev mozdulatokkal, karjait alig mozgatva járt. Nem lehetett kommunikálni vele, de időnként néhány érthetetlen szót mormolt maga elé.

Központi idegrendszerének vizsgálata során semmilyen rendkívülit nem találtak, így katatón skizofréniára gyanakodtak. Ez persze nem magyarázta meg azt, hogyan térhetett vissza a halálból. Vélhetően sehogy, a feltételezésük szerint nem is halt meg, csak egy neuromuszkuláris méreg révén katalepszia állapotába hozta egy vudu varázsló. A rokonok az állapotát látva elhitték, hogy meghalt, a trükkös „mágus” pedig a temetést követően kiásta a még nem teljesen öntudatára ébredt áldozatát. A sírban töltött oxigénhiányos időszak miatt sérülhetett a nő agya, ennek köszönhetően válhatott élőhalott szerűvé a viselkedése.

A következő szereplője a tanulmánynak egy 26 éves férfi volt, akit 19 hónappal a temetése után egy kakasviadalon láttak feltűnni. A nagybátyját bűnösnek találták boszorkányság vádjában és abban, hogy szerencsétlen áldozatát zombivá változtatta, majd házában láncra verve tartotta. A vizsgálatok a fiatalembernél is érdekes dolgokat derítettek ki. Egyrészt bebizonyosodott, hogy epilepszia és organikus agyi szindróma áldozata, másrészről pedig a DNS vizsgálatok szerint még csak nem az eltűnt férfiról volt szó.

A történet utolsó alanya esetében ezek után már gyerekjáték volt megfejteni a talányt. Egy 13 éve halott, 31 éves nőt véltek felismerni a rokonai, azonban rövidesen kiderült, hogy egyszerűen csak hasonlóságról volt szó.

A fentiekből jól látszik részben az, hogy akadnak olyan tünetegyüttesek, amelyek zombikhoz hasonlóvá teszik az áldozatukat, viszont szó sincs semmiféle gonosz varázslatról, csupán betegségről.  A vudu hiedelemvilág viszont annyira mélyen gyökerezik a helyiek tudatában, hogy hajlamosak minden furcsán viselkedő emberben élőhalottat látni, ennek ellenkezőjéről pedig valószínűleg nincs az a tudós, aki meg tudná győzni őket.