Furcsa robotkígyó révén fogjuk felfedezni az idegen életet? A NASA szerint könnyen lehet, hogy igen

Az űr felfedezése nagyon komoly versenyfutássá vált napjainkban, így már meg sem lepődünk rajta, hogy a jelenleg is futó programok mellett hamarosan egy igazi különlegességet is köszönthetünk a NASA jóvoltából.

Nukleáris meghajtású szuperűrhajókkal hódítaná meg az űrt Európa

Olvass tovább...

A legnagyobb médiafigyelmet az elmúlt időszakban a James Webb és a Perseverance felfedezései mellett a jövőbeni Mars és Hold programok kapták, de legalább ennyire fontos a Szaturnusz jeges holdjainak jobb megismerése is, hiszen a rendelkezésünkre álló információk alapján könnyen elképzelhető, hogy ezek a jeges világok akár egyszerűbb életformáknak is otthont adhatnak.

Az amerikai Űrkutatási Ügynökség JPL (Jet Propulsion Laboratory) nevezetű részlege alkotta meg azt a felettébb bizarr külsejű kígyószerű robotot, amely a jövő életet kutató misszióinak alapját jelentheti. Ez komoly változást jelent, hiszen korábban mindig kerekeken guruló, vagy éppen repülő eszközökben gondolkoztunk, azonban a kígyózó, csavarodó mozgással olyan helyek is elérhetőek lesznek, például mély üregek, amelyek máskülönben megközelíthetetlenek maradnának.

Az EELS (Exobiology Extant Life Surveyor) nevet viselő gépezet képes lesz önállóan, azaz autonóm formában működve teljesíteni küldetését. Nem okoz számára gondot a jég felszínén való közlekedés, sőt, a vízben való úszás sem. Ezekre eddig egyetlen ember alkotta eszköz sem volt képes a földtől távol.

Számtalan helyszínen lehet majd alkalmazni ezeket a sokoldalú robotokat, az elsődleges cél azonban a Szaturnusz Enceladus nevű holdja, amelynek déli-sarki területén a Cassini űrszonda korábbi mérései alapján akár 10 kilométer mélységű óceán is rejtőzhet a vastag, 30-40 kilométer mély jégtakaró alatt. Ez a hatalmas víztömeg könnyen elképzelhető, hogy életnek ad otthont, ennek kiderítése viszont nagyon komoly technikai kihívást jelent.

A 100 kilogramm súlyú és 4 méter hosszú robotot már tesztelték homokban, hóban, illetve jégen is, így lényegében készen áll első éles bevetésére. Ennek időpontja még nem ismert, de a tudományos világ reménykedik benne, hogy minél hamarabb sor kerül rá.