A titokzatos szellemsziget rejtélye évszázadok óta megoldatlan, többen is látták, mégsem találják

Ami napjainkban az űrkutatás, az régebben a hajózás volt. Az ismeretlen távoli vidékek, nagy titkok és felfedezések terepe, ami sokak végzetét okozta, de a legbátrabbak örökre beírhatták magukat a történelemkönyvekbe. Nem csak a tudomány számára volt nagyon fontos, hanem a mítoszok és fantasztikus történetek központi szereplői is voltak a tengerek és óceánok titokzatos szörnyei és megmagyarázhatatlan eseményei.

A legnépszerűbb visszatérő szereplői ezeknek a történeteknek a különféle kísértethajók és azok elkárhozott legénysége. A Johnny Depp főszereplésével készült Karib tenger kalózaiban is láthattunk pár remekbeszabott és ijesztő lényt, azonban a „valós” regék szereplői sem maradnak el ezek mögött, ha csúnya és rémísztő megjelenésről van szó.

A nagy vizek utazói sokszor véltek látni rejtélyes hajókat a tengeren, melyek furcsa ködből úsztak elő, majd az idő kitisztultával ismét eltűntek. A legismertebb ilyen kísértethajó története a bolygó hollandihoz és annak elátkozott legénységéhez kapcsolódik.

Bár ritkábban kerültek szóba, de szellemszigetekről is suttogtak a babonás hajósemberek. Ezek a helyek a szellemhajókhoz hasonlóan varázslatosak és baljósak. Sokan vélték látni őket, de később senki nem tudott a nyomukra bukkanni. Természetesen mindig valamilyen túlvilági erőt, vagy éppen ördöggel cimboráló kalózok kincsének rejtekhelyét gyanították ezeken a földdarabokon, de a legtöbb esetben egyszerű navigációs hibáról volt szó.

A Sandy sziget a Bermuda-háromszög mellett egyike a Föld legrejtélyesebb helyeinek, melynek titkát sokan keresték, de évszázadokig nem sikerült sem a nyomára akadni, sem pedig megfejteni a nagy talányt. A leírások szerint a Csendes-óceán déli részén található ez a misztikus, alig 20 kilométer hosszú földdarab, amelyről elsőként James Cook kapitány tett említést 1774-ben. Alig két év elteltével már a térképekre is felkerült, holott a nagy felfedezőt leszámítva senki még csak hírét sem hallotta.

Egészen 1876-ig kellett várni a második találkozásra a legendák ködébe burkolódzó hellyel. Ekkor a Velocity nevű bálnavadászhajó legénysége bukkant rá ismét a nagy szirtzátonyokként és kisebb homokszigetekként leírt szigetre. Ezt követően 1895-ben a brit admiralitás által kiadott térképen is helyet kapott.

Sajnos azóta senki sem látta újra az elméletileg a Korall-tengeren, Ausztrália és Új-Kaledónia között félúton elhelyezkedő földet. Több kapitány is mesélt róla, hogy véletlenül sikerült rábukkanniuk, de hiába tartottak felé hajóikkal, valami varázslat folytán soha nem sikerült elérniük. Lehetséges persze, hogy ebben a hosszú tengeri utazás során elfogyasztott kiadós rumnak is volt némi szerepe…

Miután egy időre még a Google Map is feltüntette térképén a Sandy szigetet, a Times of India beszámolója szerint egy csapat tudós odautazott, hogy meggyőződjenek a mítosz valóságtartalmáról. Ahogy az sejthető volt, semmi sem találtak a megjelölt koordinátákon, csak a közel 1400 méteres mélységet és a lágyan ringatózó habokat. Ettől függetlenül lehetséges, hogy a régi tengerészek valóban földet láttak útjuk során, csak a kezdetleges tájékozódási eszközök, esetleg emberi hiba folytán nem pont ott, ahová később a legendák helyezték a mitikus szellemszigetet.