Magyarok bukkanhatnak rá a földönkívüliekre, a Jupiter holdjain életet kereső szonda hazai műszerekkel felszerelve indult útjára

Az űrkutatás hosszan íródó történetének alighanem a mostani lesz a valódi aranykorszaka. Soha még ennyi új felfedezést nem tettünk ilyen rövid időn belül, köszönhetően a számos nagyívű kutatási programnak, amely párhuzamosan fut. A téma iránt érdeklődők nem győzik kapkodni a fejüket, hiszen szinte minden napra jut valami fontos új hír.

A NASA, illetve az Európai Űrügynökség (ESA) lankadatlanul dolgozik a világmindenség jobb megismerését segítő küldetéseken és arról se feledkezzünk meg, hogy közben Kína is gőzerővel fejleszti saját programját a privát űripar pedig valósággal szárnyal, főként a SpaceX-nek köszönhetően.

A 2021-ben fellőtt, 6,5 méteres átmérővel rendelkező infravörös űrtávcső a James Webb már ez alatt a rövid idő is bámulatos eredményeket ért el és olyan felvételeket készített, melyekre elődje, a Hubble soha nem lett volna képes. Elsődleges feladata hozzájárulni a világegyetem keletkezésének jobb megértéséhez. A Live Science cikke szerint idén márciusban sikerült a segítségével felfedezni az eddig ismert legősibb fekete lyukat. A tízmilliószoros naptömegű űrbeli gigász a kutatók számításai szerint alig 570 millió évvel az ősrobbanás után jött létre, azaz mondhatni az első vendégek egyike volt a hatalmas kozmikus partiban.

Legalább ennyire fontos a NASA marsjárója, a Perseverance, amely 2021 februárjában kezdte meg küldetését a vörös bolygón. Elsődleges feladata az élet nyomainak vizsgálata és bár még nem bukkant rá sem a Steven Spielberg által megálmodott barátságos E.T-re, sem pedig a folyton éhes alienekre, máris több komoly rekord fűződik ennek a magányos bolygójárónak a nevéhez.

Ez a kicsivel több, mint 1 tonna súlyú eszköz az eddigi legnehezebb ember által Marsra küldött eszköz, ami történelmünk során elsőként vett kőzetmintát egy másik bolygón, ráadásul az egy nap alatt megtett 320 méterével minden korábbi távolsági csúcsot megdöntött. Nagyon hosszú a küldetése, így még akár arra is lehet esélye, hogy eredeti célját elérve élet nyomaira bukkanjon.

Hasonló a célja az ESA tegnap sikerrel elindított JUICE nevű űrszondájának is, amely a Jupitert és annak három jeges holdját célozza. Ahogy arról az IFLSience is beszámolt, a Ganümédész, a Kallistó és az Europa már régóta foglalkoztatja a csillagászokat, mert a korábbi kutatások azt már sikerrel bizonyították, hogy mindhárom hold fagyott felszíne alatt hatalmas óceánok rejtőzhetnek, ezek vizében pedig akár az élet is kialakulhatott.

A tudósok úgy vélekednek, hogy az Európa a legizgalmasabb mind közül, hiszen ezen a vastag jégréteg alatt akár 150 kilométer mély óceán is lehet, azaz több mint kétszer annyi vízzel rendelkezhet, mint a Földi óceánok együttvéve. Ez a program nekünk magyaroknak különösen fontos, hiszen az űrszonda több hazai fejlesztésű műszert is magával vitt hosszú útjára. Milyen csodálatos lenne, ha pont ez a küldetés tudná bizonyítani a földönkívüli élet létezését.