Üveggé változtatta az emberek agyát egy brutális katasztrófa, a kutatókat is meglepték az ősi város titkai

A világban számos különleges helyszín van, ahol ősi romok rég elfeledett civilizációk emlékeit rejtik, és ahol az utazó úgy érezheti, hogy a fennmaradt épületek és használati tárgyak révén szinte életre kel a történelem. Nem kell messzire utaznunk, hogy átéljünk egy ilyen csodás pillanatot, hiszen Európa rejti a világ egyik leghíresebb romvárosát, amelyet már évszázadokkal ezelőtt felfedeztek, mégis képes még ma is meglepetésekkel szolgálni a kutatóknak és a történelmi rejtélyekért lelkesedő embereknek.

Pompeii, vagy más kifejezéssel Pompeji, egy ókori római romváros Nápoly közelében. A komoly múlttal rendelkező települést a Kr. e. 6. században egy lávafennsíkon alapították. Fekvése miatt jól védhető volt, ami lehetővé tette a város gyors gazdasági és politikai fejlődését.

Mozgalmas történelme volt, hiszen állt görög fennhatóság alatt, majd később a feltörekvő Római birodalom része lett. Bukását pont az alapítók által annyira előnyösnek gondolt elhelyezkedése okozta. Krisztus után 79-ben a négyezer év elteltével ismét kitörő Vezúv teljesen elpusztította ezt a csodálatos és gazdag települést. A forró vulkáni hamu maga alá temette, így pedig lakói szó szerint megkövültek, ezáltal örök időkre a fájdalmas megemlékezés szobraivá válva.

A régészek eddig is megszámlálhatatlanul sok kincsre leltek az egykoron virágzó város falai között, hiszen a katasztrófa nyomán rengeteg épület és felszerelési tárgy viszonylag épen megmaradt, megőrizve és híven bemutatva lakóik életét.

A Vice cikkében bemutatott legfrissebb kutatások viszont rávilágítottak egy eddig nem ismert szörnyű titokra. A korábbi elképzelésekkel ellentétben nem a forró hamu okozta mindenki vesztét. Nagyon sokan már meg sem élték azt a drámai pillanatot, amikor végleg sötétségbe borult a város, mert még előtte végigsüvített a településen egy forró, több, mint 555 Celsius fokos gázfelhő, ami elpárologtatta az embereket, sokuk agya pedig a hirtelen extrém hőhatás miatt szó szerint üveggé változott.

A Római Egyetem geológusa, Alessandra Pensa által vezetett kutatócsoport a romoknál talált faszénlerakódások segítségével próbál pontosabb képet kapni a hely tragikus végzetéről és arról, hogyan játszódott le a katasztrófa. Ennek segítségével nemcsak a történelem titkai tárulhatnak fel előttünk, de talán jobban megérthetjük a vulkánkitöréseket, és jobban felkészülhetünk azokra a jövőben.