Olvadó múmiákat találtak a permafrosztban, a kutatók köpni-nyelni nem tudtak attól, amit felfedeztek a testükben

A globális felmelegedésnek köszönhetően a kelet-eurázsiai hegyek permafrosztja lassan felolvad, ami segít feltárni a sokat rettegett mongol birodalom eltemetett testeit.

Új kutatások tanulmányozták a magasan a Khovsgol-hegységben található, úgynevezett Khorig lelőhelyen lévő temető maradványait. A datálás szerint a temető a 13. században működött, a Mongol Birodalom Kr. u. 1206-ban történt egyesítése idején kezdődően.

Ez volt az az év, amikor a hírhedt Dzsingisz kánt az összes mongol uralkodójává kiáltották ki. Rettenthetetlen lovas serege segítségével véres hadjáratok sorozatát indította el Ázsiában, megalapozva ezzel a történelem legnagyobb egybefüggő szárazföldi birodalmát, amely Ázsia csendes-óceáni partvidékétől Kelet-Európáig terjedt. A világ soha többé nem volt a régi.

2018-ban és 2019-ben 11 személy csontvázát fedezték fel az elit temetkezési helyen, miután a permafroszt olvadása részben feltárta őket. A rohadó testek több, mint 800 éves koruk ellenére még mindig meglepően jó állapotban voltak, köszönhetően a maradványokat megőrző fagypont alatti hőmérsékletnek.

A pazar síremlékek mellé temetett, finom anyagokba öltöztetett emberekről úgy tűnik, hogy minden bizonnyal magas társadalmi státuszúak voltak.

A legújabb tanulmányhoz a kutatókat különösen érdekelte a maradványok elemzése, hogy jobban megismerjék a Mongol Birodalom arisztokratáinak életmódját és étrendjét. Az ősi fogkövekben található fehérjéket vizsgálva a csapat közvetlen bizonyítékot talált arra, hogy lovak, juhok, kecskék, tehenek és leginkább jakok tejét itták.

A csapat különösen izgatott volt, hogy bizonyítékot talált a jakokra, mivel ezek az állatok rendkívül fontos szerepet játszanak a Kelet-Eurázsia magasan fekvő területein élő emberek kultúrájában. Emellett rendkívül praktikusak az életben maradáshoz ebben a zord környezetben, mivel magas kalóriatartalmú táplálékforrást, a meleg textíliákhoz szükséges vastag szőrzetet, és a gyertyákhoz hasonló hasznos termékekhez szükséges zsírt biztosítanak az emberek számára.

"A legfontosabb leletünk egy elit nő volt, akit egy bogtognak nevezett nyírfakéregkalappal és egy aranyszínű, ötkarú sárkányt ábrázoló selyemruhával temettek el. Proteomikai elemzéseink arra a következtetésre jutottak, hogy a nő egész életében jellemzően jaktejet ivott"

– mondta Alicia Ventresca-Miller, a Michigani Egyetem antropológia adjunktusa egy nyilatkozatban.

"Ez segített nekünk igazolni ennek az ikonikus állatnak a hosszú távú hasznát a régióban és az elit uralkodókhoz való kötődését".

"A kerámiaedényekből lámpásokat alakítottak ki, amelyekből régóta fennálló vallási elképzelések és a mongol birodalom elitjének mindennapi élete derült ki"

– tette hozzá J. Bayarsaikhan, a Max Planck Embertörténeti Tudományos Intézet és a Mongol Nemzeti Múzeum kutatója.

Bár a felolvadó permafroszt segített a tudósoknak megtalálni a holttesteket, a történelmi maradványok így még inkább ki vannak téve a fosztogatásnak. Ha a hőmérséklet tovább emelkedik, és a permafroszt tovább romlik, akkor félő, hogy a fagyott régészeti maradványok egy része megsemmisülhet, mielőtt még megfelelően ki lehetne őket értékelni – írja az IFL Science.

"A fosztogatás mértéke, amit látunk, példátlan. Szinte minden temetkezési nyom, amelyet a felszínen meg tudunk találni, a közelmúltban fosztogatási tevékenység miatt megsemmisült"

– magyarázta Julia Clark, a Nomad Science régésze.