Rég elveszett településekre bukkantak Bács-Kiskun vármegyében, aztán jött az igazi meglepetés

Két település: egy őskori - azon belüli is a kora neolitikum időszakára (Kr.e. 6000-5400) datálható település -, és egy római kori (Kr.u.1-5. század), úgynevezett szarmata település maradványait találták meg a magyar régészek Dunavecsén azon a területen, ahol egy új, 25 ezer négyzetméteres okosgyárat épít a Schneider Electric nevű multinacionális vállalat.

A régészeti feltárás során főként árkok, árokrendszerek és tárolóvermek, gödrökkerültek elő, de az elveszett település maradványai között egy épületet és egy kutat is feltártak. Az őskori településen egy nagyon szabályos, rendezett település képét találták a munkálatokat végző Kecskeméti Katona József Múzeum régészei.

Titkos átjárót találtak a gízai nagy piramisban, döbbenetes felfedezés várhat a világra? A szakértők reménykednek

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A leglátványosabb elem egy, a munkaterületet észak-kelet, délnyugati irányban átszelő mély árok volt, ami telekhatárt, védelmi vagy vízelvezető szerepet egyaránt betölthetett. A helyszínen feltárt gödrök élelemtárolásra szolgálhattak. Ezen a területen többek között nagy mennyiségű festett, díszített kerámiatöredéket, állatcsontot, őrlőköveket, és pattintott kőpengéket találtak. Ez mindenképpen egy egyedülálló régészeti felfedezésnek számít, hiszen a Duna-Tisza közén, és Bács-Kiskun vármegyében eddig nem talált senki olyan emlékeket, amik a neolit korszakból származtak volna.

„A település valószínűsíthetően a Kr.e. 6000- 5400 közötti időszakban volt lakott, ekkor a korábban jellemző halászó, vadászó, gyűjtögető életmódot felváltotta a növénytermesztésen és állattartáson alapuló élelemtermelő gazdálkodás. A kor technikai újításai a csiszolt kőeszközök, az agyagból formált, kiégetett kerámiaedények és tárgyak, valamint a szövés, fonás eszközei voltak – valószínűsíthetően ezek maradványait találtuk meg az ásatás során”

- mondta Molnár Karola, a Kecskeméti Katona József Múzeum ásatásvezető régésze.

A másik, az épülő okosgyár közelében megtalált fiatalabb, római kori település lakói az úgynevezett szarmaták, egy iráni eredetű, nomád lovas nép tagjai voltak. A szarmaták a Kr. u. 1. században érkeztek a Kárpát-medencébe és egészen az 5. századig jelentős erőt képviseltek a térségben.

Itt is főként árkokat, árokrendszereket, méhkas alakú élelemtároló vermeket, egy kutat és egy földbe mélyített, szabályos téglalap alakú épületet találtak a régészek. A feltárt gödrök közül többnek vöröseségetett betöltése volt, ami arra enged következtetni, hogy már ebben az időszakban ipari jellegű tevékenységet folytathattak a területen. Az ásatás során előkerültek még állatcsontok és római kori szarmata kerámiatöredékek, de mind közül kiemelkedik egy kisméretű fazék, és egy szárnyas alakkal díszített római terra sigillata töredék, ami egy vöröses bevonatos, jó minőségű "luxuskerámia" volt abban az időben.

Az elveszett településen talált értékes leleteket a Kecskeméti Katona József Múzeumban fogják elhelyezni.

Döbbenetes hálózatra bukkantak, úgy tűnik, hogy a növények a hátunk mögött kommunikálnak egymással

Olvass tovább...

Olvass tovább...