Négylábú múmiákat találtak Egyiptomban, sokan nem is tudják, hogy ilyenek létezhetnek

Az ókori Egyiptomi fantasztikus technikai fejlettségét nemcsak a csodás piramisok bizonyítják, de a páratlanul eredményes mumifikálási eljárásaik is. Akkoriban még nem tudhatták, hogy a konzerválni kívánt testek valóban megmaradnak-e romlatlannak, de ma már bizonyosak lehetünk benne, hogy a Nílus-mentiek évezredes receptje bevált, működik.

A régészek jó darabig úgy gondolták, hogy kizárólag az uralkodókat, illetve a magas rangú személyeket mumifikálták az egyiptomiak, de aztán kiderült, hogy az eljárást megfizetni képes közemberek is átvándorolhattak így a halhatatlanságba.

Sőt, aki igazán pénzes volt, az akár hajdani házi kedvencét is magával vihette így a túlvilágra, de a szentnek vélt állatokat is megtisztelték a mumifikálással. A szakemberek találtak már bebalzsamozott krokodilokat, íbiszeket, macskákat, oroszlánkölyköket, a legérdekesebb leleteknek pedig a mongúzok számítottak.

Bizonyíték van rá, hogy az egyiptomi Újbirodalom időszakában, valamikor a 20. dinasztia idején kezdték ezeket a ragadozó emlősöket háziasítani. A fáraók patkányának nevezett mongúzok a hiedelem szerint megvédték az embereket a kígyóktól, de a krokodiltojásokat is felzabálták, ezért valóban hasznosnak bizonyultak az ókori birodalomban.

Meglepő, de az emberi múmiák mellett léteztek tehát négylábú múmiák is, ám ezek jelentőségükben sohasem múlták felül a hajdan élt személyeket. A múmiák fontos fellelési helye Szakkara, vagyis az ősi Memphisz városának temetője, 7 kilométer hosszú nekropolisza.

Ne higgyük azt, hogy ezt már teljesen feltárták a régészek, hiszen pár éve elképesztő leletre, 59 darab érintetlen, lepecsételt szarkofágra bukkantak ott. Ezek elemzése, tanulmányozása mind a mai napig folyik, annyi viszont bizonyos, hogy a csaknem 2500 éves maradványok tekintélyes papokéi és hivatalnokokéi lehetnek.