Néhány múmia szájában váratlan dolgot találtak, a régészeket is teljesen összezavarta az eset

A mumifikálás eljárása az ókori Egyiptomban meglehetősen gyakorinak számított, magas és alacsony rangú személyeket, sőt állatokat is bebalzsamoztak hosszú századokon keresztül. A legelfogadottabb elmélet szerint a test tartósításával az alkalmanként visszatérő léleknek kívántak otthont biztosítani, de az is lehet, hogy ezzel az elhunyt isteni átalakulását próbálták elősegíteni.

A múmiák mind a mai napig okoznak meglepetéseket a kutatók számára. Sok esetben már ki sem csomagolják őket a vászonból, hiszen ezt a maradványok sérülése nélkül nem lehetne elvégezni, helyette CT- és röntgenvizsgálatokkal kukkantanak a testek belsejébe.

Nemrég azonban még a legtapasztaltabb kutatókat is meglepte, amit néhány múmia szájában találtak. Pár bebalzsamozott személynek ugyanis arany nyelve volt, és ez elgondolkoztatta a régészeket.

A fáraó popsiját külön orvos felügyelte az ókori Egyiptomban, de a munkáját egyáltalán nem tartotta kínosnak

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Az egyiptomi illetékesek szerint az ilyen maradványok többsége meglehetősen rossz állapotban van. Néhányukat fakoporsóba helyezték, és vékony aranylappal fedték le, míg másoknak a csontjaira egyfajta aranymázat kentek.

Az volt viszont a legmeglepőbb, hogy a múmiák nyelveit eltávolították, és arany hasonmásokkal helyettesítették azokat. Hasonlót már korábban is láttak a régészek, mégpedig két, a 26. dinasztia időszakából származó (nagyjából 2500 éves) múmia esetében, de akkor sem tudták mire vélni a dolgot.

A szakemberek most úgy gondolják, hogy az arany nyelvre azért volt szükségük az elhunytaknak, hogy eredményesen tárgyalhassanak a holtakat elbíráló Ozirisz istennel a túlvilágon. Könyörületesnek, sőt becsaphatónak tartják, a híres Halottak Könyve például számos olyan praktikát tartalmaz, amelyek révén az elhunytak elkerülhetik az iszonyú kínokat a túlvilágon.