A világ első atomerőműve már jóval az ember előtt itt volt a Földön, Magyarországtól csupán 5500 kilométerre van

1942. december 2-a komoly fordulópont volt az emberiség történetében, ugyanis ez volt az a nap, amikor a Chicago-i Stagg Field Stadion alatti teremben meggyújtották az első atommáglyát. Ez tulajdonképpen az első önfenntartó nukleáris láncreakció demonstrálására szolgált. Ebben a kísérletben két magyar is részt vett - név szerint Szilárd Leó és Wigner Jenő -, utóbbi így emlékezett vissza arra a bizonyos napra:

„Középen egy nagy máglya volt, fekete grafittéglákból és fagerendákból építve. Alapja négyzetalakú volt, fölfele keskenyedett. Ebbe voltak beágyazva az urántömbök. Fermi neutronelnyelő kontrollrudakat szerelt a máglya fölé. Vészhelyzetre gondolva még egy "öngyilkos osztag" is állt a máglya tetején, hogy szükség esetén vödrökből neutron-elnyelő kadmium-só vizes oldatát zúdítsa a máglyába, a láncreakciót leállítandó”

- írta a magyar fizikus, aki 1963-ban fizikai Nobel-díjat kapott az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért.

1942 után 30 évig abban a tudatban volt az emberiség, hogy létrehozták a világ első önfenntartó nukleáris láncreakcióját, de a természet jócskán megelőzött minket. Ugyanis már nagyjából 2 milliárd évvel ezelőtt "megalkotott" egy igazi atomerőművet, ami évezredeken át táplálta a fissziós folyamatokat.

1972-ben a francia Atomenergia Bizottság egykori tagja, Francis Perrin beszámolt egy felfedezésről, amit az afrikai Gabonban található Oklo uránlelőhely mintáinak vizsgálata során tettek. Az Oklo-i bánya egy több, mint 2 milliárd éves üledékes régióban található, ami nagy koncentrációban tartalmaz uránérceket, viszont azok a minták, amiket az anyagokból vettek, nagyon szokatlan dolgot mutattak ki:

az urán egyik izotópja, az urán-235 csupán 0,717 százalékát tette ki a teljes tömegének. Tudni kell, hogy A Földön található urán valamikor az ősidőkben jóval nagyobb arányban állt urán-235-ből, de az U-238 és az U-235 eltérő felezési ideje miatt a jelenkorra már jelentősen lecsökkent az atomreaktorokban is használt 235-ös izotóp mennyisége, most csak 0,7204 százalékot tesz ki. Az Oklo-i uránérc 0,717 százalékos U-235 szintje és a bolygó többi régiójában előforduló urán 0,7204 százalékos szintje közötti igen kicsinek mondható eltérés éppen elég gyanús volt a kutatóknak, és ezután jött csak a döbbenetes felfdezés.

A kutatók arra lettek figyelmesek, hogy a mintákban olyan anyagok is vannak, amik fissziós reakciók során keletkeznek (xenon, ruténium). Ekkor jöttek rá, hogy az Oklo-i bánya tulajdonképpen a világ első természetes atomerőműve, amit nem az ember, hanem a körülmények hoztak létre.

Perrin és kutatótársai azt is megvizsgálták, hogy ez az önfenntartó, folyamatosan be-, és kikapcsoló ciklus milyen időközönként megy végbe. A vizsgálatok során kiderült, hogy átlagosan 3 óránként ismétlődött mindez a lelőhelyen található 17 különböző reaktorzónában: fél óra alatt forrt fel a víz, 2 és fél óra kellett a hűléshez.

(via)