A BBC műsorvezetője majomhoz hasonlította Harry és Meghan gyerekét
Olvass tovább...
A Kongói DK-ban félelmetes hír kapott szárnyra a gyilkos természetű majomfajról, ami annyira bátor, hogy még csak nem is a fákon alszik, hanem a talajszinten, ezzel kihívva maguk ellen a ragadozókat.
Nem friss pletyka és álhír, hanem évtizedek óta kisebb-nagyobb bizonyítékok által megtámogatott anekdota az, hogy erőszakos természetű, rejtélyes eredetű és fajú emberszabásúak tartják rettegésben a Kongó-folyó különböző területeit. Ugyan a hírek nem szólnak még ember elleni támadásról, állítólag ezek a gorilla-csimpánz hibridnek tartott jószágok még egy oroszlánnal is könnyen elbánhatnak.
Olvass tovább...
A helyiek szerint az úgynevezett Bondo-majmok kiegyenesedve képesek járni, és akkorák, mint egy ember; erejük és magabiztosságuk főleg a gorillákra emlékeztet, miközben első látszatra tűnnek inkább csimpánznak. Ennek ellenére az információk olykor túlzóak lehetnek, de az biztos, hogy valami evolúciós eltérés lehet az érintett területen.
Az első bejegyzett, nyugati szakemberhez köthető észlelés 1996-ból ered. Ekkor egy svájci fotósnak, Karl Ammann-nak mutattak a helyiek egy furcsa koponyát, amely tarajos csontozata (ami gorilla-genetikára utal) ellenére egy csimpánz alfajé kellett, hogy legyen. Az európai kutató ezt követően még északabbra hatolt Kongóban. A helyi vadászok regéltek neki hihetetlen erejű majmokról, amik képesek egy oroszlánt is megölni. Sőt, Ammann látott olyan fényképeket is, amelyen emberek pózolnak a rejtélyes emberszabású kilőtt példányával. Hősünk azonban sosem látta a Bondo-majmokat, csupán megmagyarázhatatlanul nagy ürülékkupacokat és lábnyomokat talált.
Olvass tovább...
A 2000-es évek elején mégis megcáfolódni látszott a hibridfaj elmélet. Dr. Cleve Hicks a társaival tanulmányozta a szóban forgó majomhordát, ám a sikeres DNS-mintavétel kimutatta, hogy egy szimpla keleti csimpánz-családról van szó. Ennek ellenére a szakértő megjegyezte, hogy különleges volt a törzs, szokatlan mértékben használtak eszközöket, koponyacsontjuk szintén eltérő volt, illetve a domináns egyedek valóban a fák alatt fészkeltek.
A tartós és kiegyenesedett két lábon járás, illetve az oroszlánevés továbbra sem nyert igazolást az elmúlt években, évtizedekben. Ám a Bondo-majmok rejtélyes származásának megoldására még további kutatásokra lenne szükség a megtépázott történelmű országban.