Ötféle szexuális szolgáltatást kínáltak az ókori Pompeii bordélyházai
Olvass tovább...
A németek már korábban felfedezték, de visszatemették.
Az ősi Magnesia (Magnészia) városa a görögös hangzású neve ellenére ma Törökország területén található, annak is a legnyugatibb csücskében. Hajdan azonban tényleg görög település volt, mégpedig a jelentősebbek közé tartozott, elsősorban a termékeny talajának köszönhetően, amelyen szőlőt, fügét, illetve más gyümölcsöket, zöldségeket termesztettek.
Magnesia nem a magnéziumról kapta a nevét, hanem a magnészok törzséről. Alighanem az ő uralkodójuk lehetett Iaszón, aki a legendás Aranygyapjú megszerzésére indult. A Krisztus előtti 1. évezred végén a magnészok Thesszália urainak fennhatósága alá kerültek.
Ebben a városban (pontosabban a maradványaiban) bukkantak most rá egy nagyon jelentős építészeti leletre, Zeusz hajdani templomának kapujára. Török régészek ásták ki a földből, akik már évtizedek óta dolgoznak a területen, mégis csak most került eléjük ez a páratlan felfedezés.
Olvass tovább...
Igazából az egykori görög templom létezéséről már az 1890-es évek óta tudtak, ám az akkor feltárást végző német szakemberek visszatemették a romokat. Érdekesség, hogy a közelben egy másik, Artemisznek szentelt templom is található, azt azonban már feltárták.
„A Zeusz-templom az építészeti története miatt érdekes leginkább. A Krisztus előtti 3. évszázadra vezethető vissza, vagyis a hellenisztikus időszak legkorábbi templomai közé tartozik”
– magyarázta a felfedezés jelentőségét egy régész. Az 1890-es években ott talált tárgyak nagy részét egyébként a németek hazaszállították, akkor még ez volt divatban, így rengeteg értékes és ritka lelet került ki Törökországból.
A kutatók becslése szerint a Zeusz-templom hajdani részeinek (szobrok, feliratok) akár 10 százaléka is Berlinbe kerülhetett. A mostani feltárások során nagyjából az ősi építmény 60–70 százaléka kerülhet elő, ami szenzációs eredménynek számítana.
Olvass tovább...