A múlt mitikus ködébe vesző trójai háborúról a Krisztus előtti 8. században élő és alkotó Homérosz eposzaiból tudjuk a legtöbbet. A középiskolában nem kifejezetten kedvelt Iliász és az Odüsszeia rengeteg apró, de fontos részletet árul el a hajdani ostromról.

Sokáig csak mesének hitték a történeteket, ám egy német kereskedő és amatőr régész, Heinrich Schliemann véresen komolyan vette őket. Homérosz alkotásával a kezében sikerült megtalálnia és azonosítania a legendás Tróját a mai Törökország területén.

Kiderült, hogy az ősi városnak sokkal gazdagabb története volt, mint azt valaha is gondoltuk volna. A régészek kilenc rétegét is feltárták, és közülük a hetedik rejtette a Homérosz-féle Tróját, ahol a Krisztus előtti 12-13. században zajlott a híres háború.

Jól átvertek minket az iskolában! A trójai faló nem is ló lehetett

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Érdekesség, hogy az eposzokban nagyon ritkán tűnik fel Trója neve, általában a görög Ilion formában szerepel. Sokáig nem volt olyan kézzel fogható leletünk sem, amelyen felbukkant volna a Trója név, de ez a helyzet a közelmúltban megváltozott.

Rábukkantak ugyanis egy hettita agyagtáblára, amelyen több fontos szó is szerepel. Egyrészt a Wilusa, amelyből az Ilion megnevezés is származhat, másrészt pedig az Alaksandu nevű uralkodóról is említés történik, aki feltehetőleg Parisz trójai királyfi lehet, akinek közismert az Alexandrosz ragadványneve.

A hettiták Anatóliában hoztak létre erős birodalmat, és az gyakran még Egyiptomot is fenyegette. Alighanem a mükénéi görögökkel is állandóan hadakoztak, Trója pedig részben önálló városként a két ellenséges fél satujába került.

A kutatók most azt feltételezik, hogy nem létezett „egyetlen” trójai háború, hanem az állandó csatározások olvadtak végül össze egy nagy történetté, amelyet Homérosztól ismerünk. A kései bronzkorban lejátszódott harcok emléke így maradt fenn számunkra mind a mai napig.