promotions.hu
Sötét mód
Keresés
Menü megnyitás
Óriási felfedezés, ami szembe megy a történelemmel - a világ legrégebbi piramisát találták meg egy hegy belsejében
Borítókép:  Profimedia- illusztráció
Tech & Tudomány
Kategória fejléc
Megosztás
Másolás

A világ legősibb piramisát fedezték fel egy hegy mélyén.

Az indonéz Jáva szigetén, mintegy 120 kilométerre Jakartától, egy hatalmas rejtélyre bukkantak. Ez a felfedezés arra kényszeríti a mai tudományt, hogy újragondolja az emberiség történelemről alkotott nézeteit.

Van-e bizonyíték arra, hogy ősi civilizáció nyomaira bukkantak?

Egyrészről az a nép, akik építették a piramist elég fejlett volt ahhoz, hogy létrehozza a világ legnagyobb ősi csodáját, egy ilyen volumenű és bonyolult piramist, ami olyan régi, hogy még egy feljegyzést sem készítettek róla. Ez a piramis jóval azelőtt épülhetett, hogy az egyiptomiaknak akár csak eszébe jutott volna az első piramisok megépítése.

Washingtonban egy indonéz kutatókból álló csoport bemutatta az ellentmondásos kutatási anyagát, de csupa olyan adatot prezentált, amelyek alátámasztják, hogy Gunung Padang valójában a világ legrégebbi, ismert piramisszerű szerkezetének helyszíne, magyarul egy piramis lapul a hegy belsejében.

Több éven át végzett kutatások azt sugallják, hogy Gunung Padang nem az, aminek látszik, tehát nem egy domb, hanem egy ősi kultúra által épített piramis, melynek származása 10,000 évre (vagy még régebbre) nyúlik vissza.

A piramis struktúrája nem csak a látható részeket öleli fel, hanem annál sokkal mélyebbre nyúlik.

A felmérések alapján - GPR-t, szeizmikus tomográfiát, és régészeti ásatásokat használva - a csapat szerint Gunung Padang nem csak, hogy mesterséges szerkezet, hanem több rétegből álló olyan sorozat, amelyet egymást követő őskori népek építettek egymásra. A legfelső egy megalitikus réteg, amely sziklaoszlopokból, rejtett utakból és terekből áll, egy második réteg pedig az első alatt mintegy 1-3 méterrel helyezkedik el.

A kutatók azt állítják, hogy ezt a második réteget korábban tévesen természetes kőzetképződésként értelmezték, de valójában az oszlopos kőzetek rendezettek, tehát nem a természet alkotta, hanem egyértelműen ember keze munkája.

Ez alatt található egy harmadik, elrendezett kőzetréteg - amely nagy földalatti üregeket vagy kamrákat tartalmaz -, ami egészen 15 méter mélyre nyúlik, és ez a legalacsonyabb (negyedik), "lávanyelv" bazaltkőből készült rétegen ül, amit valamilyen módon emberi kéz kellett, hogy faragjon. A kutatók szerint az előzetes radiokarbonos kormeghatározás azt sugallja, hogy az első réteg körülbelül 3,500 éves, a második réteg 8000 év körüli, a harmadik réteg pedig 9,500-28 000 éves lehet.

Hasonló tartalmak
Galéria - Van képünk hozzá
Színes
Tech & Tudomány
Helyi Hírek
Időjárás