Jó eséllyel megtalálták IV. Béla király sírját, ez lenne az év egyik nagy tudományos szenzációja

A második honalapítónak is nevezett IV. Béla királyunk rászolgált erre a jelzőre, hiszen ő volt az, aki újjáépítette Magyarországot az 1241-es mongol betörés és pusztítás után. A vesztes muhi csata után sikerült elmenekülnie a tatárok bosszúja elől, az 1270-ben bekövetkezett halála után pedig az esztergomi Segítő Szűz-bazilikába temették.

Szép is volna, ha a teste még mindig ott nyugodna, de a magyar történelem nem volt ilyen kegyes az uralkodóinkhoz sem. A IV. Béla által építtetett ferences bazilikának már rég nyoma veszett, de most hazai kutatóknak sikerült azonosítaniuk a feltételezett nyughelyet.

500 éve alszik Magyarország közepén egy hegy gyomrában a leghíresebb magyar király? Egészen megdöbbentő legendák keringenek az egyik leghíresebb királyunkról

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A törökök 1543-ban foglalták el Esztergomot, ám a város épületeinek nagy része nem ekkor, hanem inkább az 1595-ös visszavétel során semmisült meg. Ebben az ostromban halt meg egyébként a költő Balassi Bálint is. A pusztítás olyan nagy volt, hogy az 1690-es években Esztergomba visszatérő ferencesek sem tudták azonosítani a régi bazilika helyét.

A 18. században úgy gondolták, hogy az 1699-ben épült Szent Péter és Pál-plébániatemplom helyén állhatott – olvasható az Origo összefoglalójában. A 20. században végzett kutatások, illetve a közelmúltban végrehajtott talajradaros vizsgálatok révén azonban végre rábukkantak az elképesztő méretű királyi bazilika alapjaira, legalábbis azok egy részére.

A Magyarországon eltemetett utolsó királyunk Székesfehérvár házai alatt kallódhat

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A csodálatos építmény ugyanis részben ma már beépített területen fekszik, és a kutatók azt gyanítják, hogy IV. Béla szarkofágja például a Jókai utcában, egy kerti szauna, illetve privát úszómedence alatt rejtőzhet.

A sírban annak idején nemcsak a király, de felesége, Laszkarisz Mária, valamint fiúgyermekük, Béla herceg aludta öröknek hitt álmát. Mivel az Árpád-kori talajszint a mai alatt több méterrel található, így jó esély van arra, hogy a maradványok remek állapotban kerülhetnek elő.