A Csendes-óceán felett 3 gigantikus perzselő vörös fény jelent meg, ijesztő látványban volt részük az embereknek
Olvass tovább...
Akár hatszor több vizet is magában foglalhat, mint a felszíniek.
Az óceánok a kontinensek közt elterülő, hatalmas víztömegek. A hagyományos felosztás szerint az Atlanti-, Csendes- és Indiai-óceán tartozik ebbe a körbe, de újabban már a Jeges-tengert és a Déli-óceánt is közéjük sorolják.
Kevésbé ismert, hogy létezik egy hatodik óceán is, amely azonban számunkra láthatatlan, hiszen több száz kilométerrel a földfelszín alatt található. Egészen pontosan 410–660 kilométeres mélységben, a felső köpeny átmeneti övnek nevezett részén.
Olvass tovább...
Minderre a kutatók egy botswanai gyémántból következtettek, amelynek nagyjából ilyen mélységben, ugyanakkor elképesztően vizes környezetben kellett kialakulnia. A gyémántok általában 150–250 kilométerre a földfelszíntől születnek meg, de bőven akadnak olyanok is, amelyek sokkal mélyebben.
A hatodik óceánt nem úgy kell elképzelnünk, mint a „fentieket”, ennek ugyanis nincs erőteljes hullámzása, és feltehetőleg hasonlóan gazdag élővilága sem. Nyugodtan üldögél a kőzetek, ásványok közti üregekben, inkább egy vizenyős közegnek tarthatjuk.
A gondolat nem új, ugyanis már korábban is eljátszadoztak vele, például a népszerű tudományos-ismeretterjesztő könyveket író Jules Verne (magyarosan Verne Gyula), aki egy egész világot képzelt a Föld középpontja köré.
Olvass tovább...
Az említett botswanai gyémánt számos zárványt, zsebet tartalmaz, amely az ékszerészek körében értéktelenebbé teszi, a tudósok számára viszont megfizethetetlen információkat hordoz, hiszen így következtethettek a földalatti óceán létére is.
Feltehető ez alapján, hogy a felszíni óceánok vize követi az alábukó kőzetlemezeket a mélybe, vagyis Földünk vízkörforgása magában foglalja bolygónk belsejét is, legalábbis az átmeneti övet mindenképp. A hatodik óceán akár hatszor több vizet is magában foglalhat, mint a „fentiek”.