10 millió tonna szén-dioxidot temetnének az Északi-tenger alá
Olvass tovább...
Az ipari kutatás másféle kincseket is talált ahhoz képest, mint amilyeneket keresett. Különös módon éppen a kőolaj- és földgázleletek kutatása, illetve a halászat vezetett ahhoz, hogy egy rendkívüli régészeti lelőhelyet egyre inkább felfedezzenek a tenger mélyén Európában.
Az Északi-tenger nem annyira a történelmi múltjáról, inkább a kőolaj- és földgázkincseiről lett messze földön híres, Norvégia az itteni olajmezőknek köszönheti a gazdagságát, a másik oldalról Nagy-Britannia vágott bele a termelésbe,
a fúrótornyok sokasága e tenger szimbóluma lett.
Csodálatos történelmét, gazdag élővilágát nem a tömegturizmus fedezi fel, hanem az igényes: a vikingek és a piktek nyomán ősi romokat, templomokat találunk többek között a meseszép Orkney-szigeteken és Shetland-szigeteken,
fókák és lundák paradicsoma az Északi-tenger egy része, ahonnan a gazdaság nem szorította ki őket.
Olvass tovább...
Paradox módon mégis gazdasági tevékenységeknek,
a kőolajkutatásnak és a halászatnak (pontosabban az alkalmazottaknak) köszönhető, hogy egyre több lelet kerül elő
a National Geographic cikke szerint, mégpedig Hollandiához közel, Brown Banknél. Kőkorszaki települések létére utalnak az előkerülő kőeszközök és egyéb maradványok, és miután a víz alatti területet modellezni tudták, rájöttek, hogy két falu is volt errefelé, amelyekben 8000 éve laktak.
Olvass tovább...