Ha a dinók túlélték volna az aszteroida-becsapódást, a most felfedezett második „támadás” is elintézhette volna őket
Olvass tovább...
A geológusok is csak találgatnak a képződmény eredetéről.
Ha az egyiptomi piramisokat ma kellene megépítenünk, alighanem beletörne a bicskánk a vállalkozásba. Nem is elsősorban a gigantikus építmények, illetve a hatalmas nyersanyag-igény miatt, hanem azért, mert egyszerűen képtelenek lennénk megfelelő munkaerőt oda irányítani.
Az egyiptomi kőgúlák létrehozása egy teljes nemzet összefogását kívánta meg. Ma lehetetlen volna két-három évtizeden keresztül több tízezer embert egyetlen feladatnak szentelni, mint azt az ókorban tették. Vagy lehet, hogy ők sem így csinálták?
Olvass tovább...
Régóta tartja magát a sejtés, hogy a bámulatos egyiptomi piramisokat nem emberek, hanem földönkívüliek készítették, számunkra ma is utolérhetetlen technológiát alkalmazva, és olyan céllal, amely előttünk továbbra is rejtély marad.
Az ilyen találgatásokat erősítik meg azok a leletek is, amelyek alkalmanként felbukkannak a kutatók előtt, nagy fejvakarást okozva nekik. Ilyen például az az óriási szikla is, amelyet mintegy 4000 évvel ezelőtt szinte milliméter pontossággal hasítottak ketté. Ma erre csak egy lézer lenne képes, ami abban a korban még nyilván nem létezhetett.
Az Al Naslaa nevű sziklaformáció Szaúd-Arábiában található, és igazából még a geológusok sem értik, hogyan lehetett egy ilyen precíz vágást végezni rajta. A „csodakő” a Tayma nevű oázisban található, a magassága 9 méter, a szélessége nagyjából 7,5 méter. Van rajta egy véset is, amely talán egy lovas embert ábrázol.
A szakértők szerint a döbbenetes hasadást az olvadó jég okozhatta, de ahhoz túl precíz és sima. Viszont az is kérdés, hogy az esetleg a Földre látogató idegeneknek milyen céljuk volt a látszólag haszontalan szikla kettémetszésével. A térség mindig is fontos kereskedelmi útvonalak mentén feküdt, ám ez aligha segíti a fantasztikus rejtély megfejtését.