Nem mindenki hiszi el a NASA-nak, hogy nem lehet élet a Vénuszon, hamarosan egy magánvállalkozás indít oda szondát

A Vénusz hasonló méretű a Földhöz, viszont közelebb helyezkedik el a Naphoz, ám a kutatók ezt sem zárják ki eleve azon bolygók közül, amelyeken az emberiség valamikor a jövőben új otthonra lelhet.

A Magyarországon Esthajnalcsillagnak is nevezett Vénusz a jelenlegi ismereteink szerint nem alkalmas az életre. A csupán minimális mennyiségű vizet, ugyanakkor rengeteg kénsavat tartalmazó felhőrétege eltakarja a napfény elől a felszínt, miközben sűrű légkörét elsősorban szén-dioxid alkotja.

Feltételezések szerint valaha létezhettek rajta óceánok, ám a rendkívüli meleg miatt elpárologtak. A bolygón nincs lemeztektonikára utaló jel, feltehetőleg azért, mert a kérge túlságosan kemény a lemezek mozgásához.

Nemrég mégis felcsillant a reménye annak, hogy a Vénuszon talán létezhet valamilyen élet. 2020-ban foszfint mutattak ki a légkörében, ez pedig mikrobák jelenlétére is utalhat, már csak azért is, mert a foszfin a Földön az élettel (például az oxigénszegény élőhelyekkel) hozható kapcsolatba, sőt akár iparilag is előállítható.

Mivel a hivatalos kutatás érdeklődése lanyhult a Vénusz iránt, most egy magánkézben lévő űrvállalkozás szeretné alaposabban szemügyre venni a bolygót. Talán úgy gondolják, hogy a NASA és más, állami kötődésű űrügynökségek el akarnak titkolni valamit vele kapcsolatban?

Az amerikai Rocket Lab a patinás MIT műszaki egyetemmel együttműködve küld majd egy eszközt a Vénuszra jövő májusban. Fontos pillanat lesz ez, hiszen fél évszázad után először fordul elő, hogy nem kormányzati kapcsolódású ügynökség vállalkozik ilyen kalandra, hanem egy kereskedelmi célú űrkutatási vállalat.

A foszfin jelenlétének kimutatása ösztönözte őket a küldetésre, mert úgy gondolják, hogy lenne még mit keresgélni a szomszédos égitesten. Az Electron rakétájuk mindössze 18 méter magas, ám ez is elég erős ahhoz, hogy a Photon űreszközt és egy kisebb szondát Föld körüli pályára tudjon állítani, 165 kilométerre bolygónk felszínétől.

Ott aztán a Photon felső fokozata leválik, és megindul a Vénusz felé. 5 hónappal későbbi érkezésekor egy mindössze 40 centiméteres, 20 kilós szondát bocsát majd ki magából, annak a feladata lesz a bolygó alaposabb megvizsgálása.

A légkör felső részében öt és fél percig gyűjt információkat a felhőkben lebegő részecskékről, majd az adatokat 20 percen keresztül továbbítja a Föld felé, egészen addig, amíg meg nem semmisül a Vénusz barátságtalan környezetében.