Észrevetted, hogy a két orrlyukad nem egyformán dolgozik? Nyugalom, ez teljesen természetes, el is áruljuk az okát

Az orrunk az egyik legfontosabb szervünk, hiszen nemcsak a ki- és belégzésben játszik szerepet, de a szaglásban és a hangképzésben is. Van azonban egy aprócska „probléma” vele, amit biztosan sokan észrevettek már magukon.

Az orrlyukainkon ugyanis nem egyformán szívjuk be a levegőt, hanem az egyik mindig dominánsnak számít. Ez felváltva történik, és így természetes, nem kell megijedni tőle. Az úgynevezett nazális ciklussal áll mindez összefüggésben, ami a test okos szabályozó mechanizmusa.

Az orrüregen áthaladó levegő már a másodperc töredéke alatt képes felmelegedni, párásodni, miközben megszabadul a benne lévő szennyeződésektől. Légzés közben az orrkagylók nyálkahártyája ciklikusan megduzzad, ezért érezzük úgy 3–6 óránként, hogy az orrlyukaink felváltva „szelelnek”.

Hogy éppen melyik szuperál jobban, azt úgy tudjuk legkönnyebben ellenőrizni, hogy szorosan a tükör elé állunk. Fújjuk ki a levegőt az orrunkon keresztül, és észlelni fogjuk, hogy a kicsapódó párakarika egyike sokkal nagyobb, mint másik. Nos, ez utal arra, hogy éppen melyik orrlyukunk a domináns.

A kutatók körülbelüli arányt is megállapítottak ezzel kapcsolatban, véleményük szerint 75–25 százalék az, ami felváltva tapasztalható a nazális ciklusok során. Érdekes megfigyelés, hogy a jobbkezeseknél a bal orrlyuk némileg többet dolgozik, de ennek oka egyelőre ismeretlen.

A ciklikus váltakozás pontos célját sem tudjuk, feltehetőleg azzal állhat kapcsolatban, hogy így mindkét orrlyukunk folyamatosan nedves maradhat, egyiket sem fenyegeti a kiszáradás veszélye. A nazális ciklus ugyanakkor a megfelelő szaglás fenntartásában is szerepet játszik, érzékenyebb marad tőle az orrunk.